HázriportAI
- az Országgyűlés rendkívüli üléséről -
2026. június 16.
Összefoglaló
Az Országgyűlés 2026. június 16-i rendkívüli ülése a Nagy Imre és mártírtársai emléknapjáról szóló megemlékezéssel indult, majd öt iromány első általános vitáját folytatta le. Az egyetlen szavazáson a T/174-es, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslat sürgős tárgyalását a jelenlévők kétharmadával, 141-34-2 arányban elrendelték. A szabályszerűségi vizsgálat kilenc alkalmazandó szempont mindegyikét teljesítettnek találta (100%). A frakciófegyelem a TISZA-nál és a Mi Hazánknál 100%-os volt; a Fidesznél Bencsik János, a KDNP-nél Nacsa Lőrinc tartózkodása jelentett eltérést. A nap politikai csúcspontja Magyar Péter miniszterelnök ügyrendi kitörése volt a sürgősségi szavazás után, amelyet az elnök eljárási korrekció mellett kezelt.
1. Ülés szabályszerűsége
A rendkívüli ülés kilenc alkalmazandó szempontból volt vizsgálható; valamennyinek megfelelt (100 %).
1.1 Általános rendelkezések
| Vizsgált szempont | Eredmény | Események leírása |
|---|---|---|
| Kijelölt bizottság minden törvényjavaslathoz (Hsz 32. § (1)) | Megfelelt | T/174: Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság (jún. 10.); T/173: Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (jún. 10.); T/172: Külügyi Bizottság; T/168: Oktatási Bizottság (jún. 15.). Mind a négy törvényjavaslathoz kijelölték a részletes vita lefolytatásáért felelős bizottságot. |
| Vitához kapcsolódó bizottság bejelentési határideje (Hsz 32. § (2)) | Megfelelt | T/174 és T/173 esetében az Európai Ügyek Bizottsága jún. 15-én, az általános vita előtti napon jelentkezett vitához kapcsolódó bizottságként. T/172 és T/168 esetében ilyen bejelentés nem történt (a szempont e két irományra nem alkalmazandó). |
| Benyújtás és általános vita közötti idő (Hsz 34. § (1)) | Megfelelt | Mind a négy törvényjavaslat benyújtása jún. 9., általános vitája jún. 16.: 7 nap telt el. Az 5 napos általános küszöb és a T/174-re irányadó sürgős 2 napos küszöb (Hsz 60. § (3) a)) egyaránt teljesül. |
| Szavazás-aritmetika (Hsz 25. § (1), Alaptörvény 5. cikk (6)) | Megfelelt | T/174 sürgős tárgyalás elrendelése: 141 igen, 34 nem, 2 tartózkodás; jelenlét: 177 szavazó. A jelenlévők kétharmada: ⌈177 x 2/3⌉ = 118. Az igen szavazatok száma (141) meghaladja a küszöböt; a rögzített eredmény (elfogadva) az aritmetikával konzisztens. |
| Határozatképesség (Hsz 14. § (1)-(2)) | Megfelelt | A szavazásnál 177 képviselő adott le szavazatot, az ülésteremben összesen 198 képviselő volt jelen. Mindkét érték bőven meghaladja a 100 fős határozatképességi küszöböt (a 199 mandátum több mint fele). |
| Sürgős tárgyalás elrendelésének eljárása (Hsz 60. § (7)) | Megfelelt | A T/174 sürgős tárgyalását az Országgyűlés vita nélkül, a jelenlévők kétharmadának szavazatával rendelte el. Az előterjesztő (a Kormány igazságügyi minisztere) az indítványt a napirendi javaslat részeként terjesztette elő; a szavazás az előírt rend szerint zajlott. |
| Ülés elnöki megnyitása és berekesztése (Hsz 17. § (1)) | Megfelelt | Az ülést Forsthoffer Ágnes elnök nyitotta meg (9:08), Vitályos Eszter alelnök rekesztette be (19:19). Az ülés vezetésében Dúró Dóra és Kőszegi Krisztián alelnökök is részt vettek váltásokban. |
| Napirend előtti frakció-sorrend (Hsz 18. § (5)) | Megfelelt | A miniszterelnök 1956-os megemlékezési beszédére a frakciók az előírt sorrendben reagáltak: Mi Hazánk (Novák Előd), KDNP (Rétvári Bence), Fidesz (Gulyás Gergely) ellenzéki növekvő sorrendben, majd a TISZA (Bujdosó Andrea Anna) kormánypártiként. Az elnök szóban is rögzítette a sorrendet. |
| Ügyrendi felszólalás kvóta (Hsz 19. § (1)) | Megfelelt | A napirend elfogadása utáni ügyrendi blokkban frakciónként egy képviselő szólalt fel (TISZA: Magyar Péter miniszterelnök; Fidesz: Bóka János); a kettes határ sértetlen maradt. |
Az ülésnap kizárólag általános vitákat és egyetlen szavazást tartalmazott, ezért a fennmaradó húsz szabályossági szempont nem alkalmazandó. A fegyelmi fokozatossági ellenőrzés (Ogytv 46. §) szintén nem alkalmazandó, mivel formális fegyelmi beavatkozás az ülésen nem történt.
1.2 Az ülés vezetésének értékelése
A sürgős tárgyalás megszavazása után Magyar Péter miniszterelnök ügyrendi felszólalásra jelentkezett, de a lehetőséget politikai nyilatkozatként használta: az ellenzék szavazási magatartását kritizálta, majd az elnöki reakció alatt is közbekiáltásokkal folytatta (“Loptok, csaltok, hazudtok mindennap!”, “Szégyell magad, álszent SZDSZ-es!”). Forsthoffer Ágnes elnök visszaterelte az ülést az ügyrendi keretek közé (“Értem a hozzászólás lényegét, de most ügyrendi javaslattal lehet jelentkezni”), és a tényleges ügyrendi felszólalónak (Bóka János, Fidesz) adta meg a szót. Az elnök az eljárási korrekciónál maradt; ez a helyzet súlyához mérten arányos volt, mivel a miniszterelnök kitörése az ülés menetét érdemben nem akadályozta.
2. Frakciófegyelem
Az ülésnapon egyetlen szavazás zajlott: a T/174-es, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslat sürgős tárgyalásának elrendelése.
| Időpont | Tárgy | Mód | Eredmény | Igen | Nem | Tart. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 10:39 | T/174 sürgős tárgyalás | Listás, jelenlevők 2/3-a | Elfogadva | 141 | 34 | 2 |
TISZA (141 fő)
A frakció egységesen szavazott: 137 képviselő nyomott Igen gombot, aktív eltérés nem történt. Három tag a „nem szavazott” kategóriában szerepel: Hegedűs Zsolt Csaba egészségügyi miniszter, valamint Radnai Márk és Rost Andrea. Orbán Anita külügyminiszter előre bejelentett hiányzó volt.
Radnai Márk és Rost Andrea szándék szerinti szavazatát a gépi rendszer nem rögzítette; ez technikai hiba, nem szándékos tartózkodás.
Fidesz (44 fő)
A frakció többsége nemmel szavazott: 29 képviselő nyomott Nem gombot. Tizenketten nem szavaztak (kártyájuk bent volt, de nem nyomtak gombot), közöttük Gulyás Gergely frakcióvezető, Lázár János és Szijjártó Péter.
Bencsik János tartózkodott. Ez eltérés a frakció többségi Nem szavazatától.
Vitályos Eszter és Pócs János „jelen, nem szavazott” státuszban szerepelnek. Vitályos alelnökként az ülést vezette, szavazata ezért nem volt elvárható; Pócs személyes érintettség (Házszabály 20. §) alapján nem szavazott. Egyik eset sem minősül fegyelemsértésnek.
KDNP (8 fő)
A frakció többsége nemmel szavazott: Hargitai János, Juhász Hajnalka, Latorcai Csaba, Rétvári Bence és Seszták Miklós egyaránt Nem gombot nyomott (5 fő).
Nacsa Lőrinc tartózkodott. Ez eltérés a frakció Nem álláspontjától.
Simicskó István nem szavazott (kártya bent, gomb nélkül), Máthé Zsuzsa személyes érintettség okán „jelen, nem szavazott” státuszban volt. Egyik eset sem fegyelemsértés.
Mi Hazánk (6 fő)
A frakció többsége igennel szavazott: Apáti István, Dócs Dávid, Novák Előd és Szabadi István nyomott Igen gombot (4 fő). Dúró Dóra és Toroczkai László nem szavaztak (kártyájuk bent volt, de nem nyomtak gombot). Aktív eltérés nem történt.
Fegyelmi összesítés
| Frakció | Létszám | Fegyelem | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| TISZA | 141 | 100,0% | Egységes Igen, 0 aktív eltérés |
| Fidesz | 44 | 97,7% | 1 eltérés (Bencsik: Tart. a Nem helyett) |
| KDNP | 8 | 87,5% | 1 eltérés (Nacsa: Tart. a Nem helyett) |
| Mi Hazánk | 6 | 100,0% | 4 Igen, 2 nem szavazott, 0 aktív eltérés |
3. Kommunikációs elemzés
3.1 A nap felszólalásainak összegzése
Az ülés a Nagy Imre-megemlékezéssel indult. Forsthoffer Ágnes elnök asszony felidézte az 1958-as kivégzést, az 1989-es újratemetést és a megtorlás áldozatainak emlékét, majd a történelmi zászlók bevonulásával és egyperces néma felállással tisztelegtek a hősök előtt.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában 1956 és 1989 történelmi párhuzamait rajzolta meg a jelen politikai pillanathoz. Beszédében Nagy Imrét úgy jellemezte, mint aki “a hazát választotta a párt helyett”, és részletesen ismertette a miniszterelnök életútját a forradalomtól a kivégzésig. Az 1989-es újratemetést “egy nemzet katarzisának” nevezte, megidézve Szeles Erika, Mansfeld Péter és Angyal István alakját. Hangsúlyozta, hogy nem kívánja kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét. Bejelentette, hogy a kormány október 23-a előtt nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat és a mágnesszalagokat. Felszólalása végén, Orbán Balázsnak címezve, felolvasta az 1956 után kivégzett forradalmárok névsorát, nevüket, foglalkozásukat és életkorukat sorolva, amire előbb a TISZA-frakció, majd az egész terem felállva figyelt.
Novák Előd (Mi Hazánk) az állambiztonsági múlt feltáratlanságát, a lusztrációs törvény hiányát és a kommunista luxusnyugdíjak fennmaradását állította középpontba. Rámutatott, hogy az előző kormány alatt III/II-es és III/III-as ügynökmúlttal rendelkező személyek töltöttek be állami pozíciókat, és kérte Pongrátz András kitüntetését.
Rétvári Bence (KDNP) a “pesti srácok” fogalmán keresztül emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom nem felülről vezényelt, hanem alulról induló mozgalom volt. Nagy Imrét úgy jellemezte, mint akit “terhelt múlttal” érkezett a forradalomba, de aki “egy kritikus történelmi pillanatban jó döntést hozott”.
Gulyás Gergely (Fidesz) a rendszerváltozás adósságait és a kommunista bűncselekményekkel való szembenézés elmaradását emelte ki. Nagy Imréről azt mondta, “Saulusból lett Paulus”, megjegyezve, hogy a miniszterelnök korábbi pályájából “semmilyen körülmények között nem lehet fehérre mosni” egyes szakaszokat, de a forradalomban és a bitófa árnyékában tanúsított magatartása “főhajtást érdemel”.
Bujdosó Andrea Anna (TISZA-frakcióvezető) rövid felszólalásban az ’56-os hősök példamutatására emlékezett. Magyar Péter viszontválaszában Gulyás “Saulusból Paulus” fordulatát visszajátszotta: “mindig jobb Saulusból Paulussá válni, mint Paulusból Saulussá.”
Toroczkai László (Mi Hazánk-frakcióvezető) napirend előtti felszólalásában “a bankok oldalára állás” vádját fogalmazta meg a kormánnyal szemben a kamatstop kivezetése, a kistelepülési ATM-ek ügye és a babavárohitel-kérdés kapcsán. Magyar Péter válaszában visszautasította a vádat, ismertette a babavárohitel-moratórium meghosszabbítását, és hangoztatta, hogy a kamatstopot nem törlik el, csupán a határozatlan idejű meghosszabbítás helyett féléves futamidőre állították vissza, társadalmi egyeztetésre bocsátva az új megoldást.
Rétvári Bence második napirend előtti felszólalásában az egyházi iskolák helyzetéről, a hat- és nyolcosztályos középiskola jövőjéről és az oktatási kormányzat által keltett bizonytalanságról beszélt. Magyar Péter hevesen reagált: “ehhez kell arc”, hogy a Fidesz-KDNP az oktatás kérdésében szólaljon meg azután, hogy “a Belügyminisztériumba, egy nyugdíjas rendőr alá” helyezték az oktatást.
Orbán Balázs (Fidesz) “Emberséges Magyarország embertelen eszközökkel?” címmel szólalt fel, a választási győzelem és a kormányzás közötti különbségről, a “mézeshetek” elmúlásáról, az Integritás Hatóság kiszélesedéséről és az alapítványi rendszer felszámolásáról beszélve. Jelezte, hogy a “politikai ellenfél kizárása a hatalomból” rossz irányt mutat. Magyar Péter válaszul felolvasta a kivégzett 1956-os forradalmárok névsorát, közvetlenül Orbán Balázsnak címezve, aki korábban vitatott nyilatkozatot tett 1956 hősiességéről.
Szabó Alexandra (TISZA) személyesen idézte fel családi kapcsolódását 1956-hoz: édesapja 12 évesen a teherautókra ült az októberi napokban, és az ő karszalagját viseli a parlamentben. Tarr Zoltán miniszter a kormány nevében reagálva az 1956-os emlékezetnek az egész nemzetet összekötő jellegét emelte ki.
A T/174-es EU-s források törvényjavaslat vitájában Törőcsikné Görög Márta igazságügyi miniszter ismertette a javaslat öt pillérét: vagyonnyilatkozati rendszer, közbeszerzési átláthatóság, KEKVA-k rendezése, információszabadság és korrupcióellenes fellépés. Bóka János (Fidesz) Szókratész védőbeszédével nyitott, és szuverenitásvédelmi érveket sorakoztatott fel, kérdezve, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás része-e a csomagnak, és hogy a felsőoktatási KEKVA-k megszüntetését valóban az EU kérte-e. Juhász Hajnalka (KDNP) a kormány által kifizetett “teljes politikai ár” feltárásának szükségességére hivatkozott, a migrációs paktumot és Ukrajna EU-csatlakozását is említve. Apáti István (Mi Hazánk) különválasztotta a javaslat támogatható korrupcióellenes elemeit az ideológiai “elásott kutyáktól”, és az Európai Ügyészséggel szembeni nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg. Gerzsenyi Gabriella (TISZA) európai parlamenti képviselőként a Bizottság köztisztviselői munkáját idézte, és arra emlékeztetett, hogy egyedül Magyarország nem nyújtott be egyetlen kifizetési kérelmet sem. Hajdu Márton (TISZA) a KEKVA-kban kihelyezett közvagyon konkrét példáit sorolta, a lendvai wellnessközponttól a lipótmezei bentlakásos iskoláig. Hankó Balázs (Fidesz) az egyetemi modellváltást részletesen védve azt mutatta be, hogy az alapítványi átszervezés szenátusi támogatással, fokozatosan történt, és célként jelölte meg, hogy 2030-ra magyar egyetem legyen a világ legjobb száz egyeteme között. Tuzson Bence (Fidesz) az Integritás Hatóság “hihetetlenül nagy hatalmáról” és a mandátumvesztés veszélyéről beszélve részletesen bemutatta, hogyan vezethet egy vagyonnyilatkozati hiba a képviselő mandátumának megszüntetéséhez, amit szerinte “sehol Európában” nem tesz lehetővé hasonló rendszer.
A T/173-as pénzügyi szektort érintő jogharmonizációs törvényről Kármán András pénzügyminiszter elmondta, hogy a javaslat már az előző kormány gazdasági kabinetjén átment 2026 februárjában. Bencsik János (Fidesz) a törvényjavaslatot támogatva gazdasági helyzetfelmérő elemzést adott, kitért a vendégmunkás-kérdés és a kamatstop gazdaságfilozófiai kérdéseire. Hargitai János (KDNP) megerősítette a jogharmonizációs támogatást és a Nemzeti Bank körüli vizsgálat jelentőségét.
A T/172-es szénhidrogén-vezeték megállapodásról Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ismertette a százhalombattai és a pozsonyi finomítót összekötő, 127 kilométeres csővezetékprojektet, amelyet a MOL saját forrásából valósít meg. Néher András (TISZA) szűzbeszédben a csővezeték ellátásbiztonsági jelentőségét emelte ki, elfogadva, hogy a projektet “a Fidesz kezdte, a TISZA megcsinálja”. Bencsik János (Fidesz) az energiastratégiai keretet felvázolva a MOL-részvények állami tulajdonban tartását kérte. Nacsa Lőrinc (KDNP) a stratégiai készletek visszapótlásáról kérdezett.
A T/168-as pedagógusteljesítmény-értékelési törvényről Kapronczai Balázs (TISZA) államtitkár és Lannert Judit miniszter ismertette a TÉR-rendszer felfüggesztésének indokait: túlzott adminisztráció, szubjektív pontszámítás, szervezeti feszültségek. Müller Anna (TISZA) pedagógusként 35 év tanítási tapasztalattal illusztrálta a rendszer gyengeségeit. Czirbus Gábor (Fidesz) a felfüggesztést aggályosnak tartotta: “nem akkor lenne értelme megszüntetni valamit, ha már tudunk helyette egy jobb megoldást?” Rétvári Bence (KDNP) részletesen védelmezve a rendszert ismertette a KRÉTA-rendszeren végzett, több tízezer pedagógust érintő felmérés eredményeit, amelyek alapján az értékelést az igazgatóközpontú modellre állították át. Dúró Dóra (Mi Hazánk) elismerte, hogy a TÉR jobb volt a 2013-as elődjénél, de kifogásolta, hogy előbb kellene a koncepciót megalkotni, és utána a részletszabályokat.
A H/170-es házszabály-módosítás vitájában Schummer Orsolya (TISZA) előadó a sürgős tárgyalások féléves határát 6-ról 15-re, a kivételes eljárásokat 4-ről 10-re emelő, 2027. január 1-jéig szóló átmeneti javaslatot terjesztette elő, az EU-s források augusztus 31-ei határidejére hivatkozva. Porcher Áron (TISZA) államtitkár “munka, munka, munka” mottóval indokolta a gyorsított munkarendet. Hidvéghi Balázs (Fidesz) “saját rendkívüli jogrendet” látott a javaslatban, jelezve, hogy ha az EU-s források ügye augusztus 31-én lezárul, a december 31-ei lejárat nem indokolható. Nacsa Lőrinc (KDNP) konkrét módosítót nyújtott be a szeptember 1-jei visszaállással, és többször kérte a választ a szeptember-december közötti időszak indokolására. A vitában Kalázdi-Kerekes Kinga (TISZA) személyesen idézte fel fiai iskolai körülményeit: a fűtetlen tantermeket, az eltűnő nyelvtanárokat, a késő vasútvonalat. László Endre Márton (TISZA) kézfeltartásra kérte a termet azok köréből, akiknek cégét vagy üzletét megpróbálta elszedni a NER, és a TISZA padsoraiból többen felemelték a kezüket. Schummer zárszavában elfogadta Nacsa észrevételét, hogy az indoklás nem terjed ki a szeptembertől decemberig tartó időszakra, és jelezte, hogy az indoklást a bizottságban módosítják.
A napirend utáni felszólalásban Jójárt Erika (TISZA) a Magyar Védőnői Szolgálat 111 éves múltját és a jelenlegi kihívásokat (betöltetlen körzetek, túlzott adminisztráció, utánpótláshiány) mutatta be. Svéd Tamás egészségügyi államtitkár a kormány nevében megerősítette a védőnői hálózat megerősítésének szándékát.
3.2 Idézetlista
| Felszólaló | Időpont | Esemény | Idézet |
|---|---|---|---|
| Magyar Péter miniszterelnök | 9:20 körül | Megemlékezés, napirend előtti | “A hazát választotta a párt helyett, az önfeláldozást a megalkuvás helyett, életüket adták a mi közös boldogságunkért.” |
| Magyar Péter miniszterelnök | 9:50 körül | Viszontválasz Gulyás Gergelynek | “Mindig jobb Saulusból Paulussá válni, mint Paulusból Saulussá.” |
| Magyar Péter miniszterelnök | 10:40 körül | Ügyrendi felszólalás a sürgősségi szavazás után | “Önök ma újra világosan elárulták a hazájukat. Azt akarják, hogy a magyar egészségügyi rendszer, az oktatás, a magyar vállalkozók ne jussanak hozzá ahhoz a 6000 milliárd forinthoz, amelyhez évekig az önök ipari méretű korrupciója miatt nem jutottak hozzá.” |
| Bóka János (Fidesz) | 11:00 körül | T/174 vezérszónoki felszólalás | “Én is védőbeszédet fogok mondani, nem elsősorban az előző kormány Európa-politikája melletti védőbeszédet, hanem Magyarország szuverenitása melletti védőbeszédet.” |
3.3 Politikai dinamika
A nap sajátos feszültségi térben zajlott. A megemlékezés szakaszában mind a négy frakció (TISZA, Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) közös nevezőn találkozott az 1956-os emlékezésben, de a közös hang alig néhány percig tartott. Magyar Péter már a viszontválaszokban aktuálpolitikai utalásokat szőtt a megemlékezésbe, amit a Fidesz-KDNP rendre kifogásolt.
A legélesebb törésvonal a TISZA és a Fidesz-KDNP között alakult ki. A TISZA a “korrupciós örökség felszámolása” és az “EU-s források hazahozatala” keretében pozícionálódott, a Fidesz-KDNP pedig “szuverenitásvédelmi” érvrendszerben reagált. A TISZA retorikájában visszatérően megjelent a “szégyenpad”, “az elmúlt 16 év számadása” és az “új rendszerváltás” narratívája; a Fidesz-KDNP ellenben a “mézeshetek elmúlását”, a “Brüsszel által kikényszerített intézmények” veszélyeit és a saját eredményeik hangsúlyozását állította szembe.
A Mi Hazánk önálló pozíciót foglalt el: a korrupcióellenes intézkedések egy részét támogatta, de mindkét nagy formációt távolságból bírálta. Toroczkai a bankszektorra koncentrált, Apáti az Európai Ügyészség veszélyeire és az állampolgársági nyilatkozattételi kötelezettség hiányára, Dúró Dóra a pedagógusértékelési vitán belül fogalmazott meg árnyalt kritikát. A Mi Hazánk következetesen elutasította a migrációs paktumot és Ukrajna EU-csatlakozását, és felvetette, hogy ezek a még nyilvánosságra nem hozott politikai alku részei lehetnek.
A frakción belüli mintázatokból kiemelkedett a Fideszen belüli többszólamú, munkamegosztásra épülő kommunikáció: Bóka János a jogtechnikai részletekre, Orbán Balázs az Európai Néppárt-problémára és az alapítványi kérdésre, Tuzson Bence az Integritás Hatóság szuverenitáskockázataira, Hankó Balázs az egyetemi modellváltás eredményeire, Szűcs Gábor a vagyonnyilatkozati visszaélési lehetőségekre specializálódott. A KDNP-ben Rétvári Bence az oktatás és a megemlékezés témáiban, Nacsa Lőrinc a számszerű tények és eljárási kérdések számonkérésében, Juhász Hajnalka a szuverenitásnarratíva fenntartásában volt aktív.
A TISZA-frakcióban szembeötlő volt az “első felszólalások” jelensége: több új képviselő (Néher András, László Endre Márton, Trentin Balázs, Benke József, Lovkó Csaba, Bőgi Viktória) szűzbeszédben szólalt meg, és ezek a felszólalások jellemzően személyes, választókerületi tapasztalatokból indultak ki.
A közbeszólások térképén Magyar Péter miniszterelnök az ülés első felében akkor is aktívan közbeszólt, amikor nem ő volt a szóló (Bóka Jánosnak: “Hallod, Jani? Tudsz olvasni?”; “Loptok, csaltok, hazudtok mindennap”). Az ellenzéki padsorokból Juhász Hajnalka, Nacsa Lőrinc és Szűcs Gábor szólt közbe rendszeresen.
3.4 Visszatérő üzenetek
A TISZA-frakció leggyakrabban használt kifejezése az „EU-s források hazahozatala” volt, amely az egész napot átszőtte a T/174-es vitától a házszabály-módosításig. A 6000 és 8000 milliárd forintos, valamint a 16,4 milliárd eurós számok csaknem minden TISZA-felszólalásban megjelentek, rendszerint a “korrupció” és az “átláthatatlanság” szavakkal együtt.
A Fidesz-KDNP központi szava a „szuverenitás” volt. Bóka János, Juhász Hajnalka, Tuzson Bence, Orbán Balázs és Hidvéghi Balázs egyaránt használták, különböző kontextusokban: az Integritás Hatóság kapcsán, az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, a KEKVA-k kérdésében. A TISZA erre úgy reagált, hogy a “szuverenitás” nem a korrupt rendszerek megőrzését jelenti.
Az „elmúlt 16 év” a TISZA felszólalóinál szinte rituális formaként jelent meg. Schummer Orsolya, Kalázdi-Kerekes Kinga, Porcher Áron, László Endre Márton és mások is visszatérően használták, rendszerint konkrét példákkal kiegészítve (fűtetlen iskolák, lombkorona nélküli lombkoronasétány, víz nélküli csónakázótó).
A „nemzeti minimum” fogalmát Kapitány István gazdasági miniszter honosította a napra a T/172-es szénhidrogén-vezeték vitájában, és Bencsik János (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) is átvette az energiabiztonság kontextusában. Az egyetlen témakör, ahol a “patkón átívelő” egyetértés valóban működött.
A „rendszerváltás” és az „új lap” szófordulatot a TISZA több felszólalója használta, de Magyar Péter miniszterelnök már a megemlékezésében beépítette: az 1956-os és 1989-es történelmi pillanatokat a 2026-os választási felhatalmazással állította párhuzamba. Tarr Zoltán miniszter “rendszerváltásnak” nevezte az áprilisi választást.
A „brüsszelezés” mind a két oldal használta, ellenkező előjellel. A Fidesz-KDNP a “brüsszeli nyomásgyakorlás” és “brüsszeli zsarolás” keretben, a TISZA “az előző kormány brüsszelezése” keretében. Gerzsenyi Gabriella arra utalt, hogy ha a “brüsszelezés” tovább fokozódik, inkább távol fog maradni az ülésektől; Orbán Balázs erre azzal válaszolt, hogy a következő húsz évben is lesz “brüsszelezés”, mert Magyarország jövőjéről szól.
Új fordulatként hangzott el „a világ leggyávább magyarja” (Magyar Péter Orbán Balázsról, többször); “Paulusból Saulussá” (Magyar Péter Gulyás Gergelyhez); “békegalamb” és “4D-s sakk” (Hajdu Márton az előző miniszterelnökről); “kleptokrácia” (Schummer Orsolya); “bűnösök közt cinkos, aki néma” (Bőgi Viktória).
3.5 Jogalkotási eredményjelentés
Az ülésnap vita-nap volt: öt napirendi pontban általános vita folyt, szavazás csak a T/174-es törvényjavaslat sürgős tárgyalásának elrendeléséről történt.
| Iromány | Tárgy | Eljárás | Eredmény |
|---|---|---|---|
| T/174 sürgősségi elrendelése | Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosítása | Szavazás a jelenlévők 2/3-ával | Elfogadva (141 igen, 34 nem, 2 tartózkodás) |
| T/174 általános vita | Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosítása (110 oldal) | Általános vita lezárva | Vita lezárult, módosító javaslatok az általános vita lezárásáig |
| T/173 általános vita | Egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása | Általános vita lezárva | Módosító javaslatok pénteken 16 óráig |
| T/172 általános vita | Magyar-szlovák szénhidrogén-vezeték megállapodásmódosítás kihirdetése | Általános vita lezárva | Módosító javaslatok pénteken 16 óráig |
| T/168 általános vita | Pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezések | Általános vita lezárva | Módosító javaslatok benyújtása lehetséges |
| H/170 általános vita | Házszabály-módosítás: sürgős tárgyalások 6-ról 15-re, kivételes eljárások 4-ről 10-re emelése (2027. jan. 1-ig) | Általános vita lezárva | Módosító javaslatok az általános vita lezárásáig |
A Fidesz-KDNP frakció a T/174 sürgősségi szavazásán nemmel szavazott (34 nem-szavazat); a Mi Hazánk négy képviselője (Apáti István, Dócs Dávid, Novák Előd, Szabadi István) igennel szavazott, Dúró Dóra és Toroczkai László nem szavazott. A napirend elfogadását kézfelemeléssel, látható többséggel mondták ki. A nap témáiban érdemi végszavazás nem történt.
4. Jogalkotási szakmai elemzés
Az ülésnap öt iromány első általános vitáját folytatta le: három kormány-előterjesztésű törvényjavaslatét (T/174, T/173, T/172), egy képviselői törvényjavaslatét (T/168) és egy képviselői határozati javaslatét (H/170).
T/174: Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
A 110 oldalas, sarkalatos salátatörvényt a kormány nevében dr. Törőcsikné dr. Görög Márta igazságügyi miniszter terjesztette elő. A javaslat az (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatban megállapított szupermérföldkövek, a helyreállítási terv vállalásai és az Alapjogi Charta akadémiai szabadságra vonatkozó horizontális feljogosító feltétele teljesítését célozza. A sürgős tárgyalás elrendelését az Országgyűlés 141-34-2 arányban megszavazta.
A törvényjavaslat öt pillérre épül: (1) a vagyonnyilatkozati rendszer valós ellenőrizhetősége az Integritás Hatóság érdemi jogosítványainak megteremtésével; (2) a közbeszerzési átláthatóság erősítése, beleértve az egyajánlatos eljárások korlátozását és a koncessziós beszerzések garanciáit; (3) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) rendezése az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban, a nem felsőoktatási alapítványok 2026. augusztus 31-ig történő kivezetésével és a felsőoktatási KEKVA-k egyéves átmeneti időszakával; (4) az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának bővítése, többek között a KIKN-közzétételi kör kiterjesztésével; (5) a tényleges tulajdonosi viszonyok feltárása a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban.
A vita
Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA), vezérszónok a szupermérföldkövek 2022 óta ismert voltát hangsúlyozta; a javaslatot az uniós forrásokhoz vezető hídként ábrázolta. A KEKVA-kból kiszervezett 3000 milliárd forint közvagyonjellegének helyreállítását központi érvként emelte ki.
Dr. Bóka János (Fidesz), vezérszónok koncepcionális előkérdéseket fogalmazott meg. Kérte az előterjesztőt, nyilatkozzon arról, hogy a Bizottsággal véglegesre tárgyalt szövegről van-e szó, vagy az Országgyűlésnek érdemi módosítási lehetősége marad. Jelezte, hogy a csomag nem tartalmazza a menekültügyi és a gyermekvédelmi horizontális feljogosító feltételek rendezését; kérte a kormányt, nyilatkozzon, hogy ezekről lemond-e vagy további törvényjavaslatokat tervez. Szuverenitási aggályt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság előzetes uniós értelmező vélemény-adási jogának tervezett megszüntetése kapcsán. Feltette a kérdést, hogy a sarkalatos törvények kötelező véleményezési körei, különösen az Országos Bírói Tanácsé, megtörténtek-e, tekintettel arra, hogy az elmaradás az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint közjogi érvénytelenséget eredményez. A vagyonnyilatkozati rendszer egyes definícióinak jogbizonytalanságára hívta fel a figyelmet, különösen az „egyéb érdekek” kategóriájának meghatározatlanságára.
Dr. Juhász Hajnalka (KDNP), vezérszónok a javaslatot a szuverenitásfeladás potenciális lépéseként értékelte. Rámutatott, hogy a TISZA saját tagjai sem tudtak maradéktalanul megfelelni a hatályos vagyonnyilatkozati szabályoknak.
Dr. Apáti István (Mi Hazánk), vezérszónok a javaslat preambulumának (3) bekezdésére mutatott rá, amely a magyar-bizottsági politikai megállapodás végrehajtásaként határozza meg a törvénycsomagot. A korrupcióellenes elemeket a Mi Hazánk támogatta, de jelezte, hogy a gumifogalmak (különösen az „egyéb érdekek”) komoly jogbiztonsági kockázatot hordoznak, és a szándékos titkolás meg az adminisztratív hiba közti határ tisztázatlan. Európai Ügyészség helyett magyar korrupcióellenes ügyészi elitalakulatot javasolt. Az állampolgársági nyilatkozattételi kötelezettség bevezetését szorgalmazta.
Dr. Gerzsenyi Gabriella (TISZA), EP-képviselő a kohéziós támogatások történetét vázolta fel; rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem nyújtott be egyetlen kifizetési kérelmet sem a helyreállítási alap keretében.
Dr. Orbán Balázs (Fidesz) az Integritás Hatóság hatáskörbővítését szuverenitási szempontból kifogásolta, romániai párhuzamokra hivatkozva. A felsőoktatási KEKVA-k kapcsán a stratégiai vagyonelemek privatizációja elleni garanciákat kérte, valamint az egyetemek finanszírozási szerződéseinek folytonosságát.
Tuzson Bence (Fidesz) az Integritás Hatóság jelentéseinek de facto kötelező erejét bírálta: az ügyintézők, állami vezetők és országgyűlési képviselők vonatkozásában egyaránt kifejtette, hogy a hatóság jelentése alapján gyakorlati értelemben mandátummegszüntetés válhat lehetővé, miközben Európában az országgyűlési képviselő mandátumának parlamenti többségi megszüntetésére nincs precedens.
Dr. Hankó Balázs (Fidesz) a felsőoktatási modellváltás eredményeit védte, célként jelölve meg, hogy 2030-ra magyar egyetem legyen a világ legjobb száz egyeteme között, és hat egyetem folyamatban lévő perére hívta fel a figyelmet az Európai Bizottsággal szemben. Jelezte, hogy a Bizottság sosem követelte a KEKVA-k megszüntetését, csak átalakítását.
Dr. Törőcsikné dr. Görög Márta igazságügyi miniszter zárszavában válaszolt a felvetésekre. A javaslat a 16,4 milliárd eurós forráscsomaghoz kapcsolódik (10 milliárd euró RRF, 4,2 milliárd euró kondicionalitási eljárás, 2,2 milliárd euró akadémiai szabadság). A vagyonnyilatkozati rendszerről kifejtette, hogy az arányos és fokozatos: világosan szétválasztja az adminisztratív hibákat a lényeges vagyonelemek szándékos eltitkolásától, és tartalmaz jogorvoslati fórumot (miniszteri döntés ellen Kúria, végső soron Alkotmánybíróság). Az Integritás Hatóság ellenőrző és kezdeményező (szignalizációs) hatáskört kap, nem nyomozóhatósági jogkört. A felsőoktatási KEKVA-k egyéves átmeneti időszaka lehetőséget ad az intézményspecifikus megoldások kidolgozására.
Jogi értékelés
A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágossági követelmény tekintetében a vita során többen rámutattak, hogy az „egyéb érdekek” vagyonnyilatkozati kategória meghatározása bizonytalan: a javaslat egy „közéleti eseményekről kellő távolságtartással, kritikusan gondolkodó magyar állampolgár észszerűen és alapos okkal” feltételezhető befolyásolási mércét alkalmaz. Ez a szubjektív-objektív vegyes mérce a jogalkalmazásban jelentős értelmezési nehézségekhez vezethet; jellegéből adódóan a normavilágosság határán mozog.
A Jat. 2. § (2) bekezdése tiltja a visszaható hatályú jogalkotást kötelezettségek megállapítása és jogok elvonása tekintetében. A felsőoktatási KEKVA-k kuratóriumi tagságának visszamenőleges korlátozása (kétszer hat év helyett kétszer négy év, a jelenlegi tagokra is alkalmazva) és a korábbi megbízatási idők beszámítása felveti a visszamenőleges hatály problémáját. A T/174 107. §-a emellett eltérő határidővel kezeli a korábbi és a jelenlegi politikai felső vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, ami az arányosság szempontjából kérdéseket vet fel.
A sarkalatos rendelkezések kötelező véleményezési körei tekintetében Bóka János felvetette, hogy az Országos Bírói Tanács véleménye nem állt rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez közjogi érvénytelenséget eredményezhet.
Eljárási megjegyzések
Sürgős tárgyalás elrendelve (141-34-2). A T/174-et uniós napirendi pontként tárgyalta az Országgyűlés. A módosító javaslatok benyújtási határideje az általános vita lezárásával megegyezett.
T/173: Egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról
A törvényjavaslatot a kormány nevében Kármán András pénzügyminiszter terjesztette elő. A 26 oldalas javaslat nyolc pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza, elsősorban az (EU) 2024/… listing act-csomag és a piaci visszaélésekre vonatkozó szabályozás átültetése érdekében. Normál tárgyalási módban haladt.
A javaslat legfontosabb elemei: (1) a minimum tájékoztató készítéséhez szükséges küszöbérték emelése 1 millió euróról 5 millió euróra nyilvános értékpapír-kibocsátásoknál, ami csökkenti a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit a tőkepiaci forrásbevonásban; (2) a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrák uniós szabályainak átültetése; (3) a piaci visszaélésekhez kapcsolódó szankciós szabályok pontosítása és a bírságplafon emelése (természetes személynél legfeljebb 2 milliárd forint); (4) a kétszeri felelősségre vonás tilalmának (ne bis in idem) érvényesítése: folyamatban lévő büntetőeljárás esetén a párhuzamos közigazgatási szankcionálás kizárása; (5) a befektetési kutatások és a kibocsátó által fizetett kutatások egyértelmű elkülönítése az átláthatóság érdekében; (6) a szabályozott piacra bevezetendő részvényeknél 10%-os közkézhányad előírása.
A vita
Polgár György (TISZA), vezérszónok a javaslatot a magyar gazdaság jövőjének alapköveként értékelte; a befektetők védelmét és a tisztességes piaci versenyt mint nem alkutárgyként kezelt célokat emelte ki.
Bencsik János (Fidesz), vezérszónok közölte, hogy a jogharmonizációs javaslatot még az előző kormányzati ciklus gazdasági kabinetje tárgyalta meg 2026. február 3-án, és a Fidesz-frakció támogatja. A 10%-os közkézhányad-előírást kiemelte mint az átláthatóságot erősítő elemet. Ezt követően makrogazdasági áttekintést adott, majd a jelzáloghitelek kamatstopjának tervezett kivezetése és a vendégmunkáspolitika kapcsán fogalmazott meg aggályokat.
Dr. Hargitai János (KDNP), vezérszónok szintén jelezte a KDNP támogatását. A ne bis in idem szabály kapcsán megjegyezte, hogy az elkövetkező időszakban az MNB-vel kapcsolatos büntetőeljárások indulhatnak, és ebben a kontextusban a szabály különösen aktuális. Kérdésként vetette fel, hogy az előző gazdasági kabinet által megtárgyalt szövegből miért maradtak ki egyes elemek.
Bujdosó Andrea Anna (TISZA), frakcióvezető a kkv-szektor versenyképességi szempontjából támogatta a javaslatot; a több százezer magyarországi kkv tőkepiaci forrásbevonási lehetőségeinek bővítését hangsúlyozta.
A miniszter válaszában közölte, hogy az MFB-törvény néhány technikai módosítása kikerült a csomagból annak érdekében, hogy a javaslat tisztán ágazati pénzügyi törvény maradjon.
Jogi értékelés
A javaslat technikai jogharmonizációs jellegű, egyértelmű uniós jogi alappal rendelkezik. A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágossági kérdést nem vet fel. A hatálybalépés ütemezése (a kihirdetés utáni nyolcadik nap, egyes rendelkezések 2026. november, illetve december 5.) megfelel a Jat. 2. § (3) bekezdésében foglalt felkészülési idő követelményének.
Eljárási megjegyzések
Normál tárgyalási mód. Módosító javaslatok benyújtása pénteken 16 óráig.
T/172: A magyar-szlovák szénhidrogén-vezeték megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről
A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter terjesztette elő. A javaslat a 2011. január 28-án Pozsonyban aláírt magyar-szlovák szénhidrogénvezeték-megállapodás módosításáról szóló, 2026. március 16-án Brüsszelben aláírt jegyzőkönyvet hirdeti ki. A jegyzőkönyv az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.
A módosítás lényege: a meglévő megállapodás hatálya alá vonja a Százhalombatta és Ipolyság (Sahy) közötti új szénhidrogéntermék-vezetéket (DaNI: dízel- és nafta-összekötővezeték), amely a MOL Dunai Finomítót és a Slovnaft pozsonyi finomítót köti össze. A magyarországi szakasz 123 km, a szlovák oldali 4 km, összesen mintegy 127 km. A beruházás a MOL-csoport saját finanszírozásában valósul meg, nincs költségvetési vonzata. A kétirányú áramlású (reverse flow) vezeték kiváltja az eddigi közúti, vasúti és vízi szállítást, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és növeli mindkét ország ellátásbiztonságát.
A vita
A javaslat ritka konszenzust teremtett. Valamennyi frakció támogatásáról biztosította az előterjesztőt.
Néher András (TISZA), vezérszónok kiemelte, hogy Magyarország gázolajigénye napi 12-14 millió liter, a százhalombattai finomító 55%-os kapacitással 7 millió, 80%-os kapacitással 10 millió litert tud előállítani; az ország behozatalra szorul. A jelenlegi hajós és vasúti szállítás függ a Duna vízállásától és a MÁV-kapacitásoktól. A csővezeték mindkét tényezőt kiküszöböli.
Bencsik János (Fidesz), vezérszónok a nemzeti energiastratégia keretébe helyezte a beruházást. Részletesen ismertette a 2010 óta kiépült interkonnektor-hálózatot (hat gázinterkonnektor, hetedik épül Szlovénia felé), a visszavásárolt földgáztárolókat (6,4 milliárd köbméter kapacitás), valamint a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának kihívásait. Kérte a kormányt, hogy a MOL-részvények állami részét ne értékesítsék.
Nacsa Lőrinc (KDNP), vezérszónok az energiaszuverenitás fontosságát hangsúlyozta. A stratégiai készletfelszabadítás visszapótlásáról, a védett ár fenntarthatóságáról és az Adria-vezeték átemelő kapacitásának bővítéséről kérdezett.
A miniszter válaszában közölte, hogy a MOL-részvények értékesítése nem tervezett. A stratégiai készlet visszapótlása zajlik, a készletszint több mint 60 napon áll; a Hormuzi-szoros helyzete kapcsán a világpiaci árak lehetővé tették, hogy a védett ár a felszabadított készleteken kívüli beszerzésekből is tartható legyen.
Jogi értékelés
Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, amely a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezéseinek megfelel. A hatálybalépés kétlépcsős: a felhatalmazó és záró rendelkezések a kihirdetést követő napon, az érdemi rendelkezések a jegyzőkönyv 3. cikk (2) bekezdése szerinti időpontban (a ratifikáció kölcsönös bejelentését követő 30. nap) lépnek hatályba; a naptári napot miniszteri egyedi határozat állapítja meg.
Eljárási megjegyzések
Normál tárgyalási mód. Módosító javaslatok benyújtása pénteken 16 óráig.
T/168: A pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről
A törvényjavaslatot Kapronczai Balázs és Müller Anna (mindketten TISZA) képviselők terjesztették elő. Képviselői javaslat, nem kormány-előterjesztés, normál tárgyalási módban.
A javaslat két rendelkező szakaszból áll. Az 1. § a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt egy átmeneti rendelkezéssel egészíti ki, amely szerint a 2025/2026-os tanévben a teljesítményértékelést a munkáltató nem folytatja le. A 2. § hatályon kívül helyezi a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A vita
Kapronczai Balázs (TISZA), előterjesztő iskolaigazgatóként szólalt fel. A TÉR rendszert túlzottan adminisztratívnak, célellentétesnek minősítette: a pontszámítási logika háttérbe szorította a fejlesztő funkciót, a kompetenciamérési eredmények egyéni pedagógusra vetítése módszertanilag vitatható, az értékelés szervezeti feszültségeket generált.
Lannert Judit Orsolya oktatási és gyermekügyi miniszter a kormány nevében támogatta a javaslatot. A TÉR rendszer eredetéről közölte, hogy az a Rendőrség Szervezetfejlesztési Főosztálya által ismertetett rendőrségi teljesítményértékelés mintájára indult el. A korábban elért teljesítményértékelési illetmények beépültek a bérbe, így senkit nem ér hátrány, egyúttal jelezte, hogy az előző kormányzat a 2025/2026-os tanévre nem biztosított fedezetet a TÉR alapján járó többletekre. A nyáron széles körű szakmai egyeztetést indítanak az új rendszer kialakítására.
Czirbus Gábor (Fidesz), vezérszónok a teljesítményértékelés alapelvét helyesnek tartotta, de a felfüggesztést aggályosnak minősítette: a javaslat nem irányul új rendszer kialakítására, csak haladékot ad. Rámutatott, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 98. § (3) bekezdése szerint az illetmény „a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg”; a TÉR hatályon kívül helyezése tehát megszünteti azt a garanciát, hogy a jelenlegi illetménynél alacsonyabban ne lehessen megállapítani a pedagógus bérét.
Rétvári Bence (KDNP) hiányolta, hogy a javaslat nem módosít, hanem eltöröl: nem tartalmazza az új rendszer vázlatát sem. A TÉR egyéni célkitűzéseinek rugalmasságát emelte ki (igazgató és pedagógus közösen határozza meg az egyéni célokat az osztály adottságai alapján). Jelezte, hogy a pedagógusbéreket a diplomás bérekhez kötötték, és a teljesítményértékelés az EU-s finanszírozású pedagógusbér-emelés indikátorrendszerének része, a differenciálás eltörlése ezen a téren kockázatot hordoz.
Dúró Dóra (Mi Hazánk), vezérszónok a javaslat sorrendiségét kifogásolta: először kellene meghatározni az oktatás célját, a koncepcióból levezetni az elvárásokat, és csak azután módosítani a részletszabályokat. A TÉR-t a 2013-as minősítési rendszernél jobbnak, de továbbfejlesztendőnek értékelte; hibrid megoldást javasolt (standardizált és folyamatalapú elemek ötvözése). A felfüggesztésnek önmagában is lehet legitimitása, ha a szakma úgy ítéli, hogy a jelenlegi rendszernél a semmi is jobb.
Müller Anna (TISZA) konkrét számokkal mutatott rá az előző rendszer belső aránytalanságára: az emelt szintű érettségi dolgozatjavítás díja 3045 forint (a 2013-ban befagyasztott 101 500 forintos minimálbérhez kötve), miközben az újravizsgázó diákok vizsgadíja a hatályos minimálbér 25%-a (81 500 forint). A TÉR négy hónapos pilotjáról idézte, hogy a kollégák 23 036 órát fordítottak a rendszer megvalósítására.
Jogi értékelés
A Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti értelmezhetőség tekintetében a javaslat egyértelmű: egy tanévre felfüggeszti az értékelést, és hatályon kívül helyezi a végrehajtási rendeletet. A miniszteri rendelet törvénnyel történő hatályon kívül helyezése szokatlan jogalkotási technika (jellemzően a rendelet kibocsátója végzi ezt), bár nem jogellenes.
A vita során Czirbus Gábor által felvetett probléma figyelmet érdemel: az életpálya-törvény 98. § (3) bekezdése a teljesítményértékelés eredményéhez köti a lefelé eltérítés tilalmát. Ha az értékelés nem zajlik le, ez a garancia kiüresedik. A javaslat indokolása szerint a munkáltató az általános szabályok szerint bármikor növelheti az illetményt, de a csökkenés elleni védelem kérdése rendezetlen marad.
Eljárási megjegyzések
Normál tárgyalási mód. Módosító javaslatok benyújtása pénteken 16 óráig.
H/170: Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról
A határozati javaslatot Schummer Orsolya (TISZA) képviselő terjesztette elő. A sürgős tárgyalás elrendeléséről az Országgyűlés az előző, június 15-i ülésnapon döntött, amelyről a június 15-i Házriport számol be.
A módosítás a Házszabály két rendelkezését érinti. A hatályos HHSZ 60. § (5) bekezdése félévente legfeljebb hat sürgős tárgyalást engedélyez; a javaslat ezt tizenötre emeli. A HHSZ 61. § (5) bekezdése félévente legfeljebb négy kivételes eljárást engedélyez; a javaslat ezt tízre emeli. Mindkét módosítás átmeneti: a 3. § és 4. § 2027. január 1-jén visszaállítja az eredeti értékeket (hat, illetve négy). A megemelt keretszámot megállapító rendelkezések a közzétételt követő napon lépnek hatályba.
A vita
Schummer Orsolya (TISZA), előterjesztő az uniós források 2026. augusztus 31-ig esedékes jogalkotási feltételeinek teljesítésére hivatkozott. A rendkívüli üléssorozat kontextusában a gyorsított jogalkotás eszközeit szükségesnek ítélte a mintegy 8000 milliárd forint sorsának rendezéséhez.
Porcher Áron (TISZA), vezérszónok a hatéves veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás és a mostani, határidőhöz kötött parlamenti átmeneti szabálymódosítás közti különbséget hangsúlyozta. Jelezte, hogy a megemelt keret nemcsak az EU-s források lehívásához, hanem az egészségügyi és oktatási reformtörvények elfogadásához is szükséges.
Hidvéghi Balázs (Fidesz), vezérszónok arra mutatott rá, hogy az indokolás az uniós forrásokat jelöli meg célként, amelyek augusztus 31-ig teljesítendők, a rendkívüli jogosítványok mégis december 31-ig maradnak fenn. Ez az eltérés nem konkrét feladathoz igazított átmeneti intézkedésre, hanem tartós eltérésre utal.
Nacsa Lőrinc (KDNP), vezérszónok támogatta az augusztus 31-ig terjedő időszakra szóló gyorsított jogalkotás lehetőségét, de módosító javaslatot nyújtott be, hogy a keretszámok szeptember 1-jén álljanak vissza az eredeti értékekre. A szeptember 1-je és december 31-e közötti időszak indokolását hiányolta, mivel a benyújtott szöveg kizárólag az uniós forrásokra hivatkozik.
Schummer Orsolya zárszavában elismerte, hogy a javaslat félévenkénti keretekről rendelkezik, ezért szól december 31-ig; jelezte, hogy az indokolás pontosítására sor kerül a bizottsági szakaszban.
Jogi értékelés
A Házszabály módosítása határozati formát ölt, nem törvényt. A módosítási technika megfelel a bevett gyakorlatnak: a hatálybaléptetés és a visszaállítás egyazon normán belül történik, a sunset-klauzula (2027. január 1.) biztosítja az átmeneti jelleget.
Az indokolás és a normatív tartalom közötti koherenciahiány Nacsa Lőrinc felvetése nyomán a vita központi kérdésévé vált. Az indokolás kizárólag az uniós források 2026. augusztus 31-ig esedékes jogalkotási feltételeire hivatkozik, miközben a megemelt keretszámok a második félév egészére, tehát december 31-ig hatályosak. Porcher Áron válasza szerint a kormány az EU-s forrásokon túl az egészségügyi és oktatási reformtörvények elfogadásához is szüksége van a bővített keretre, de ez az indokolásban nem szerepel.
Eljárási megjegyzések
Sürgős tárgyalásban tárgyalva. A módosító javaslatok benyújtási határideje az általános vita lezárásával megegyezett.
5. Rendkívüli események
A nap ceremoniális kerete fegyelmezett volt: az emléknapi megemlékezés a protokollt követte, a tízórás ülés érdemi törvényalkotási vitákkal telt. Az egyetlen szokatlan pillanat a sürgősségi szavazás utáni ügyrendi összecsapás volt, amely a parlamenti rutin határait feszegette.
Ceremoniális események
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| 9:08 | Forsthoffer Ágnes megnyitja a rendkívüli ülést |
| 9:08-9:10 | Nagy Imre és mártírtársai emléknapja: a díszőrség történelmi zászlókat és az 1956-os forradalmi lobogót hozza be fanfárok kíséretében, az elnök részletes megemlékezést tart a kivégzésekről és az 1989-es újratemetésről, a jelenlévők néma felállással tisztelegnek |
| 9:10 | Berki Ákos jegyző felolvassa Sulyok Tamás köztársasági elnök levelét Nemcsok Dénes Sándor államtitkári kinevezéséről (Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium) |
| 9:10-10:40 | Napirend előtti felszólalások (Magyar Péter miniszterelnök ’56-os megemlékezéssel nyit, majd ellenzéki és kormánypárti felszólalók) |
| 19:19 | Az ülést vezető elnök bezárja az ülést |
Politikai gesztusok
A sürgősségi szavazás után Magyar Péter miniszterelnök ügyrendi felszólalásra jelentkezett, de az egyperces keretet túllépte, és az ellenzék szavazási magatartásának éles, személyes hangvételű kritikájába fordult. A hangosítás nélkül, ülve folytatott közbeszólásai Bóka János (Fidesz) ügyrendi válaszát is végigkísérték. Az elnöki beavatkozás részleteit és értékelését az 1.2. pont tartalmazza.
A T/174-es EU-s törvénycsomag általános vitájának megkezdésekor több Fidesz-KDNP-s képviselő demonstratívan elhagyta az üléstermet, amit Magyar Péter odaszólással kommentált (“Mentek a büfébe?”).
Formális fegyelmi intézkedésre, szóelvételre vagy az ülés felfüggesztésére nem került sor.