FUN Legal Tech

Házriport^AI
- az Országgyűlés 8. ülésnapjáról -

2026. június 15.

A Házriportot létrehozó jogi mesterséges intelligencia rendszer fejlesztője a FUN Legal Tech, az Ungváry Botond Ügyvédi Iroda legal tech műhelye.

Összefoglaló

Az Országgyűlés 2026. június 15-i ülésnapján az Alaptörvény tizenhatodik módosítását (T/51) fogadta el a Ház 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett, az összes képviselő kétharmadával. A módosítás a miniszterelnöki megbízatást nyolc évre korlátozza, kivezetési keretet teremt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára, és hatályon kívül helyezi a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényi alapját. Az általános vita május 27-én zajlott, ezen az ülésnapon a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája, majd a zárószavazás következett.

Emellett elrendelték a T/200 számú médiatörvény-módosítás sürgős tárgyalását (142-50 arányban, kétharmados többséggel), és megkezdték annak általános vitáját. A javaslat a közszolgálati média teljes átszervezését, a Független Közmédia Testület létrehozását, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató egyesítését, valamint az MTI önállóságának visszaállítását célozza.

A mentelmi ügyben az Országgyűlés Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogát fenntartotta: a felfüggesztés mellett csupán a Mi Hazánk hatfős frakciója szavazott (6 igen, 181 nem, 3 tartózkodás).

A napirend előtti felszólalások középpontjában a vitnyédi migránstábor ügye állt, amelyben a miniszterelnök a korábbi kormány belső dokumentumaira hivatkozott. Nyolc interpelláció, kilenc azonnali kérdés és hét kérdés is elhangzott.

A szabályszerűségi vizsgálat 18 értékelhető szabályból 17-et talált teljesítettnek (94%). Az egyetlen szabálysértés: a T/51 Alaptörvény-módosítás vitájában az ülésvezető elmulasztotta a tárgyra-térés kikényszerítését. A frakciófegyelem magas volt: TISZA 99,5%, Fidesz 99,8%, KDNP és Mi Hazánk 100%.

1. Az ülés szabályszerűsége

A 2026. június 15-i ülésnap 18 értékelhető szabályból 17-et teljesített, megfelelési arány: 94%. Az egyetlen szabálysértés a T/51 Alaptörvény-módosítás vitájában történt, ahol az ülésvezető elmulasztotta a tárgyra-térés kikényszerítését.

1.1 Általános rendelkezések

Szabály	Eredmény	Események leírása
Hsz §17(1) : Ülést elnök nyitja és rekeszti	Megfelelt	Forsthoffer Ágnes megnyitotta az ülést. Kőszegi Krisztián 21 óra 50 perckor bezárta. Mindkét aktus elnöki felszólalással történt.
Hsz §25(1) + Alaptv. : Szavazás-mód és aritmetika konzisztenciája	Megfelelt	Mind a 13 szavazásnál a szavazási mód szerinti küszöb és a tényleges igen-arány összhangban van a parlament.hu által rögzített eredménnyel. Példák: T/51 összegző módosító javaslat (OMJ, 51/10) „összes képviselő 2/3-ával”, igen = 134, küszöb = 133 (199 x 2/3), elfogadva; T/51 záró igen = 135 ≥ 133, elfogadva; H/224 mentelmi „jelenlevők 2/3-ával”, igen = 6, jelenlét = 190, küszöb = 127, elutasítva. Egyetlen inkonzisztencia sem merült fel.
Hsz §14(1)–(2) : Határozatképesség	Megfelelt	A legalacsonyabb jelenlét az I/176 szavazásánál volt: 108 + 50 + 2 = 160 szavazó, ami 100 fölött van. Minden szavazás határozatképes volt.
Hsz §32(1) : Kijelölt bizottság törvényjavaslathoz	Megfelelt	T/51 (Alaptörvény-módosítás): kijelölt bizottság az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, kijelölés 2026. 05. 21-én. T/200 (médiatörvény-módosítás): kijelölt bizottság szintén az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, kijelölés 2026. 06. 15-én, a sürgős tárgyalás elrendelésével egyidejűleg.
Hsz §32(2) : Bizottság-bejelentés általános vita megkezdéséig	Nem alkalmazandó	A vitához kapcsolódó bizottságok bejelentés-dátuma nem áll külön mezőben rendelkezésre. T/51-nél a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2026. 05. 26-án jelentkezett, az általános vita 05. 27-én kezdődött, a sorrend megfelel; T/200-nál a Művelődési Bizottság és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 06. 15-én jelentkeztek, az általános vita is 06. 15-én kezdődött. Az adat pontossága nem elegendő az automatikus kiértékeléshez.
Hsz §34(1) : 5 napos szabály benyújtás és általános vita között	Megfelelt	T/51: benyújtás 2026. 05. 20., általános vita megkezdve 05. 27., eltelt 7 nap ≥ 5. T/200: benyújtás 06. 12., általános vita 06. 15., eltelt 3 nap, de az Országgyűlés 06. 15-én elrendelte a sürgős tárgyalást (Hsz §60), amely felülírja az 5 napos szabályt.
Hsz §48(1) + §56 : OMJ-szavazás a zárószavazás előtt	Megfelelt	T/51: az OMJ szavazás 17:19-kor, a zárószavazás 17:20-kor történt. A helyes időrend fennáll. Más törvényjavaslat zárószavazására ezen az ülésnapon nem került sor.
Hsz §48(8) + §50(3) : Sarkalatos kettős szavazás	Nem alkalmazandó	T/51 Alaptörvény-módosítás: az Alaptörvény módosítása az összes képviselő kétharmadát igényli az iromány teljes terjedelmére, nincs külön „egyszerű” és „minősített” rész. Ezért mind az OMJ, mind a záró egy-egy szavazásból állt, nem a §48(8) szerinti kettős struktúrából. Sarkalatos törvényjavaslat az ülésnapon nem szerepelt.
Hsz §60(7) : Sürgős tárgyalás elrendelésének 2/3-os küszöbe	Megfelelt	T/200 sürgősségi szavazás (15:31): igen = 142, jelenlét = 192, küszöb = 128, teljesül. H/170 sürgősségi szavazás (15:34): igen = 143, jelenlét = 193, küszöb = 129, teljesül. Mindkét szavazásnál betartották a Hsz §60(7) szerinti „jelen levő képviselők kétharmadának szavazata” követelményt.
Hsz §61 + §65 : Kivételes eljárás / Házszabálytól való eltérés (4/5-ös küszöb)	Nem alkalmazandó	Az ülésnapon nem került sor sem kivételes eljárásra, sem házszabálytól való eltérésre irányuló szavazásra.
Hsz §77 : Megfontolásra visszaküldött törvény 60 napos napirendre tűzése	Nem alkalmazandó	Az ülésnapon nem volt köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött iromány.
Hsz §85 : Politikai vita időablak és időkeret	Nem alkalmazandó	Az ülésnapon nem volt V/-prefixű politikai vita javaslat.
Hsz §19(1) : Ügyrendi javaslat max 2 fő/frakció/aktus	Megfelelt	Egyetlen ügyrendi javaslat hangzott el: Balla György (Fidesz) a kérdések megtárgyalása után. A frakciónkénti 2 fős kvótán belül maradt.
Hsz §21 : Szünet max 2 óra	Nem alkalmazandó	Az ülés a megnyitástól 21 óra 50 percig folyamatosan zajlott, formális tárgyalási szünetet nem rendeltek el.
Hsz §18(3) : Miniszter napirend előtti felszólalás max 10 perc	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
Hsz §18(5) : Napirend előtti felszólalás max 5 perc	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
Hsz §18(5) : Napirend előtti frakció-sorrend	Megfelelt	A miniszterelnök napirend előtti felszólalásához a hozzászólás sorrendje: Mi Hazánk (Toroczkai László), KDNP (Rétvári Bence), Fidesz (Gulyás Gergely), majd a kormánypárti TISZA (Strompová Viktória). Az egyedi napirend előtti felszólalások sorrendje szintén: Mi Hazánk, KDNP, Fidesz, TISZA. Ellenzéki frakciók növekvő létszámban, majd a kormánypárt.
Hsz §120 + §124–126 : Interpelláció/AK időtartamai	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
Hsz §38(1) : Vezérszónoki felszólalási minimumok	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
Hsz §22(1) : Napirend elnapolása	Nem alkalmazandó	Az ülésnapon nem javasolt senki napirendi pont elnapolását.

1.2 Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés

Az ülésnapon 8 interpellációt, 9 azonnali kérdést és 7 kérdést tárgyaltak.

Szabály	Eredmény	Események leírása
Ogytv 42. § (2) + Hsz 122. § (6) : Személyes válaszadás interpellációnál	Megfelelt	Nyolcból hat interpellációnál a címzett miniszter személyesen válaszolt: Kapitány István (I/129, I/181), Tarr Zoltán (I/182), Kármán András (I/127), dr. Ruszin-Szendi Romulusz (I/135), Bóna Szabolcs János (I/180). Két esetben államtitkár válaszolt: I/176-nál a miniszterelnök az egészségügyi minisztert bízta meg, aki felkérésére dr. Svéd Tamás államtitkárt küldte (az Ogytv 42. § (2) „kivételesen helyettese útján” fordulata lefedi); I/183-nál dr. Stumpf Péter államtitkár válaszolt a vidék- és településfejlesztési miniszter nevében. Mindkét eset formálisan szabályos.
Ogytv 43. § (2)–(3) : AK-ra kötelezettek jelenléte és személyes válasz	Megfelelt	Kilenc azonnali kérdésből hatnál a címzett miniszter személyesen válaszolt: Magyar Péter miniszterelnök (A/215), dr. Ruszin-Szendi Romulusz (A/155), dr. Törőcsikné dr. Görög Márta (A/161, A/216), Bóna Szabolcs János (A/203), Vitézy Dávid László (A/202). Három esetben államtitkár válaszolt: Velkey György László külügyminisztériumi államtitkár (A/207), dr. Svéd Tamás egészségügyi államtitkár (A/201), Kapronczai Balázs oktatási államtitkár (A/208). A képviselők személyes választ a leirat szerint nem kértek. Az Ogytv 43. § (3) szerinti felhívási jog nem érvényesült.
Hsz 121. § (1) + statútumrendelet : Interpelláció/kérdés a címzett hatáskörébe tartozik	Megfelelt	Valamennyi interpelláció és kérdés témája a címzett miniszter hatáskörébe tartozott: rezsicsökkentés a gazdasági miniszterhez (I/129, I/181), Határtalanul program a társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterhez (I/182), szívhangrendelet a miniszterelnökhöz/egészségügyi miniszterhez delegálva (I/176), kormányhivatalok a vidék- és településfejlesztési miniszterhez (I/183), anyák szja-mentessége a pénzügyminiszterhez (I/127), honvédségi személyi feltételek a honvédelmi miniszterhez (I/135), agrárkrízis az agrárminiszterhez (I/180). Egyértelmű hatásköri eltérés egyik esetben sem állapítható meg.
Hsz §125–126 : Azonnali kérdés válasz érdemiség (tartalmi, indikatív)	Megfelelt	A kilenc azonnali kérdésre adott válaszok tartalmuk szerint reflektáltak a feltett kérdésre. A válaszadók szakpolitikai álláspontot fejtettek ki, konkrétumokkal is alátámasztva (pl. dr. Ruszin-Szendi Romulusz a honvédségi külföldi állampolgárok számáról konkrét adatokat közölt). Egyetlen AK-nál sem fordult elő, hogy a válaszadó teljes egészében elkerülte volna a kérdés lényegét.
Ogytv 42. § (5)–(7) : Elutasított interpellációs válasz: bizottsági vizsgálat	Nem alkalmazandó	Négy interpellációs választ az Országgyűlés szavazott meg (I/182, I/176, I/183, I/127); mind a négyet elfogadta. Az Országgyűlés egyetlen interpellációs választ sem utasított el, a bizottsági vizsgálat kérdése nem merült fel.

1.3 Az ülés vezetésének értékelése

Ezen az ülésnapon az Országgyűlés tárgyalta és elfogadta a T/51 Alaptörvény-módosítást. Alaptörvény-módosítás vitájánál a Hsz §17(1) szerinti tárgyra-térési kötelezettségre magasabb mérce érvényesül: az alkotmánymódosító szöveg pontos tárgyalása fokozott fegyelmet kíván, és rövid kitérések sem tolerálhatók az ülésvezető beavatkozása nélkül.

Szabály	Eredmény	Események leírása
Hsz §17(1) : Tárgyra-térés kikényszerítése (T/51 Alaptörvény-módosítás, magasabb mérce)	Nem felelt meg	A T/51 bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitájában Magyar Péter miniszterelnök felszólalása (kb. 17:10 után) az Alaptörvény-módosítás három elemétől (mandátumkorlát, Szuverenitásvédelmi Hivatal, KEKVA-k) eltért. Az elnöki tiszt egy része (pl. a Mandiner és a Libri sorsának említése) kapcsolódott a KEKVA-tárgykörhöz, de a felszólalás tartalmazott személyes támadásokat is dr. Orbán Balázs ellen, amelyek a vita tárgyához nem kötődtek: a 2022-es „puskalövés”-nyilatkozat felidézése, a képviselő brüsszeli távozásának kommentálása, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének kontextusba emelése. Alkotmányozási ülésnapon ez a fajta tárgyról-letérés fokozott intervenció-igényt teremt. Kőszegi Krisztián alelnök nem szólította fel a miniszterelnököt tárgyra-térésre.
Hsz §17(1) : Tárgyra-térés kikényszerítése (T/200 általános vita, normál mérce)	Megfelelt	A T/200 (médiatörvény-módosítás) általános vitája az esti órákban 44 felszólalással zajlott. A vita a törvényjavaslat tárgyához kapcsolódott; az elnöklő dr. Hallerné dr. Nagy Anikó és Kőszegi Krisztián rendszeresen vezette a vitát. Tárgyról való lényeges eltérés nem állapítható meg.
Ogytv 46. § : Házelnöki fegyelmi fokozatok betartása	Megfelelt	Az ülésnapon formális rendreutasítás, szómegvonás vagy kizárás nem történt. Az egyetlen fegyelmi jellegű beavatkozás dr. Hallerné dr. Nagy Anikó elnöklete alatt történt: Dúró Dóra (Mi Hazánk) az I/176 interpelláció viszonválaszában papírképeket mutatott fel az ülésteremben. Az elnök figyelmeztetést adott: „Ennek a bemutatására nem kapott engedélyt, ezt a házszabály nem teszi lehetővé.” Toroczkai László szintén felmutatott egy képet, az elnök ugyancsak figyelmeztetéssel élt. Fokozatossági sérelmet ez nem vet fel, mert egyik esetben sem került sor formális fegyelmi intézkedésre, az elnök szóbeli figyelmeztetése arányos volt.
Hsz §20(1) : Személyes érintettség indokoltsága	Megfelelt	Az első blokkban (napirend előtti felszólalások után) Gyopáros Alpár, Balla György és Gulyás Gergely (Fidesz) jelentkeztek személyes érintettségre. Mindhármukat Magyar Péter miniszterelnök név szerint, többször is megnevezte napirend előtti felszólalásában a vitnyédi migránstábor kapcsán, konkrét vádakkal illette őket. Az érintettség indokolt volt. Az AK-blokk közben Magyar Péter miniszterelnök is élt személyes érintettségi felszólalással. Az elnök mindegyik esetben engedélyezte a hozzászólást.
Hsz §18(7) + §18(1) : „Rendkívüli ügy” napirend előtti felszólalásban	Nem alkalmazandó	A 43. ciklus elejének gyakorlata szerint a napirend előtti felszólalások tartalmi szűrése nem elemezhető automatikusan. A miniszterelnök napirend előtti felszólalása (migránstábor-dokumentumok nyilvánosságra hozatala) és a képviselők egyéni napirend előtti felszólalásai (Mi Hazánk: migrációs paktum végrehajtása; KDNP: Határtalanul program; Fidesz: médiatörvény/választási kampány; TISZA: közlekedési fejlesztések) vegyes tartalmúak voltak a rendkívüliség szempontjából.

1.4 Mentelmi eljárás szabályossága

H/224 sz. határozati javaslat: Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi ügyében a Keszthelyi Járásbíróság indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás vétsége és becsületsértés vétsége miatt indult magánvádas eljárásban.

Szabály	Eredmény	Események leírása
Ogytv 77. § (1)–(5) + Hsz 146–147. § : Mentelmi eljárás szabályossága	Megfelelt	(1) A Mentelmi Bizottság megtárgyalta az ügyet 2026. 06. 15-én. (2) A bizottság elnöke, dr. Sasi-Nagy Edit felszólalt és szóban megindokolta a bizottság javaslatát ötperces időkeretben (Hsz 147. §). (3) Toroczkai László képviselő meghívót kapott, megjelent a bizottsági ülésen, szóban megerősítette írásbeli nyilatkozatát, majd a plenáris ülésen is felszólalt ötperces időkeretben. (4) Az Országgyűlés vita nélkül határozott, ahogyan az Ogytv 77. § (3) előírja; az elnök külön rögzítette: „Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” (5) A szavazási mód „Listás a jelenlevők 2/3-ával” volt, az Ogytv 62. § (2) a) bekezdésének megfelelően. Eredmény: 6 igen, 181 nem, 3 tartózkodás; jelenlét = 190, küszöb = 127. A felfüggesztés nem kapta meg a kétharmadot, a mentelmi jog fennmaradt. Az eljárás minden lépése szabályos volt.

2. Frakciófegyelem

A 8. ülésnap (2026. június 15.) délutánján 13 szavazásra került sor, 15:29 és 17:31 között. A szavazások többsége egyértelmű frakciómintát mutatott: a kormánypárti TISZA rendszerint igent mondott a saját előterjesztéseire, a Fidesz-KDNP ellenzéki blokk nemmel vagy tartózkodással felelt, a Mi Hazánk pedig szavazásról szavazásra mérlegelt. Aktív fegyelemsértés minimális volt: az egész napon összesen 11 egyéni eltérés történt, négy frakcióból csupán kettőt érintve.

A nap szavazásai

#	Időpont	Tárgy	Szavazási mód	Eredmény	Igen	Nem	Tart.
1	15:29	Mandátumigazolás	Listás	Elfogadva	187	0	0
2	15:31	Médiatörvény-módosítás (200/3, sürgős)	Listás, 2/3	Elfogadva	142	50	0
3	15:34	Házszabály-módosítás (170/1, sürgős)	Listás, 2/3	Elfogadva	143	50	0
4	15:36	Bizottságok személyi módosítása (S/210)	Listás	Elfogadva	192	0	1
5	15:54	Határtalanul Program, interpelláció (I/182)	Listás	Elfogadva	110	46	6
6	16:04	Szívhangrendelet, interpelláció (I/176)	Listás	Elfogadva	108	50	2
7	16:19	Kormányhivatalok, interpelláció (I/183)	Listás	Elfogadva	117	48	2
8	16:26	SZJA-mentesség, interpelláció (I/127)	Listás	Elfogadva	123	48	1
9	17:19	Alaptörvény XVI. mód., összegző (51/10)	Listás, összes 2/3	Elfogadva	134	50	6
10	17:20	Alaptörvény XVI. mód., záró (T/51)	Listás, összes 2/3	Elfogadva	135	50	6
11	17:21	Vizsgálóbizottság módosítása (H/175)	Listás	Elfogadva	142	0	50
12	17:22	Vizsgálóbizottság tagválasztása (S/206)	Listás	Elfogadva	141	0	52
13	17:31	Toroczkai mentelmi ügye (H/224)	Listás, 2/3	Elutasítva	6	181	3

Frakciónkénti bontás a feltűnő szavazásoknál

A mandátumigazolásnál (15:29) teljes konszenzus volt. Mind a négy frakció egyhangúlag igennel szavazott; hat képviselő személyes érintettség (Hsz. 20. §) miatt nem szavazott, köztük Toroczkai László (Mi Hazánk).

A médiatörvény és a házszabály-módosítás sürgősségi szavazása (15:31, 15:34) hozta a nap első éles törésvonalát. A TISZA (136-137 igen) és a Mi Hazánk (6 igen) elfogadta mindkét sürgősségi javaslatot. A Fidesz (42 nem) és a KDNP (8 nem) egységesen elutasította. A két szavazás 142-50, illetve 143-50 arányban zárult; a kétharmados küszöböt a kormányoldal a Mi Hazánk támogatásával teljesítette.

A bizottságok személyi módosítása (15:36) közel egyhangú szavazás volt (192 igen), egyetlen eltéréssel: Trentin Balázs (TISZA) tartózkodott, miközben frakciótársai és az ellenzék egyaránt igent nyomott.

A Határtalanul Programról szóló interpelláció szavazásán (15:54) a Mi Hazánk mind a hat tagja egységesen tartózkodott, jelezve, hogy nem kívánta sem elfogadni, sem elutasítani a kormány válaszát. A Fidesz (39 nem) és a KDNP (7 nem) elutasította; a TISZA (110 igen) elfogadta. Feltűnő, hogy 23 TISZA-képviselő és 4 fideszes személyes érintettség miatt nem vett részt a szavazásban.

A szívhangrendeletről szóló interpellációnál (16:04) a Mi Hazánk már nemmel szavazott (6 nem), felsorakozva a Fidesz-KDNP mellé (37+7 nem). Két TISZA-képviselő, Cseh Tamás és Rápli Róbert tartózkodott, eltérve a frakciójuk igen-szavazatától. Emellett 24 TISZA-tag személyes érintettségre hivatkozott.

A kormányhivatalokról szóló interpellációnál (16:19) újabb két TISZA-eltérés következett: Dr. Bihari Zoltán és Dr. Stumpf Péter tartózkodott. Stumpf vidék- és településfejlesztési minisztériumi államtitkár, így tartózkodása figyelemre méltó. A Fidesz (37 nem) és KDNP (7 nem) egységesen nemmel szavazott, a Mi Hazánk szintén nemmel (4 nem, 2 képviselő személyes érintettséget jelzett).

Az szja-mentességről szóló interpelláció szavazása (16:26) hozta a Fidesz egyetlen fegyelemsértését az egész napon: Bencsik János tartózkodott, miközben frakciótársai (36 nem) elutasították a kormány válaszát. A TISZA (123 igen) és a KDNP (7 nem) egységes maradt.

Az Alaptörvény-módosításnál (17:19, 17:20) az összegző módosító javaslat és a zárószavazás szinte azonos képet mutatott. A TISZA (134-135 igen) elfogadta, a Fidesz (42 nem) és a KDNP (8 nem) elutasította. A Mi Hazánk mind a hat képviselője tartózkodott mindkét szavazásnál. A minősített többséget (az összes képviselő kétharmada, azaz 133 szavazat) a TISZA önmagában éppen teljesítette.

A vizsgálóbizottsági szavazásoknál (17:21, 17:22) a Fidesz-KDNP blokk nem nemmel szavazott, hanem egységesen tartózkodott (50, illetve 52 tartózkodás); a tartózkodás így a közvetlen ellenszavazat nélküli távolságtartást fejezte ki. A TISZA (136, illetve 135 igen) és a Mi Hazánk (6 igen mindkét alkalommal) támogatta a vizsgálóbizottságot. A tagválasztásnál (S/206) két TISZA-képviselő, Gyöngyösi István és Dr. Kiss Máté Zsolt tartózkodott a frakció többségével szemben. A Fidesz 52 fős tartózkodó blokkjába bekerült Gyöngyösi és Kiss M. Zs. is, jelezve, hogy a személyi összetétellel nem értettek egyet.

Toroczkai László mentelmi ügyében (17:31) a Mi Hazánk teljes frakciója (6 igen) a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott, amelyet 181 nemmel a többi frakció elutasított, így a mentelmi jogot az Országgyűlés fenntartotta. Három TISZA-képviselő tartózkodott a frakciótöbbség nemje helyett: Gyöngyösi István, Kármán András (pénzügyminiszter) és Kőszegi Krisztián (alelnök). Egy miniszter és egy házelnökhelyettes így a saját frakciója többségi álláspontjától tért el, bár az eredményre ennek nem volt hatása.

A „Jelen, nem szavazott” kategóriáról

Az interpellációs szavazásoknál feltűnően magas volt a Hsz. 20. § szerinti személyes érintettség miatt nem szavazók száma: az I/176-os szavazásnál 31, az I/182-esnél 28, az I/183-asnál 24 képviselő. Ez a kategória szabályszerű, nem minősül fegyelemsértésnek, de a gyakorlatban csökkentette az aktívan szavazók számát. A legtöbb esetben TISZA- és fideszes képviselők éltek ezzel a lehetőséggel.

Frakciófegyelmi összesítő

Frakció	Létszám	Fegyelem	Megjegyzés
TISZA	141	99,5%	10 eltérés 13 szavazásból; 9 képviselő érintett, Gyöngyösi István kétszer
Fidesz	44	99,8%	1 eltérés (Bencsik János, I/127 tartózkodás)
KDNP	8	100,0%	Nulla eltérés; minden szavazásnál a Fidesszel azonos irányban szavazott
Mi Hazánk	6	100,0%	Nulla eltérés; mind a hat tag minden szavazásnál egységesen döntött

A fegyelem számítása: minden szavazásnál a frakció többségi szavazata az irányadó (amelyet a legtöbb tag aktívan leadott). Aki ettől aktívan eltért (más gombot nyomott), az eltérő. A „Nem szavazott” és „Nem volt jelen” kategóriák nem számítanak eltérésnek. Képlet: fegyelem% = (1 - eltérő szavazatok / (létszám x 13)) x 100.

A TISZA frakció 10 eltérése kilenc képviselő között oszlott meg: Gyöngyösi István (2), Cseh Tamás (1), Rápli Róbert (1), Dr. Bihari Zoltán (1), Dr. Stumpf Péter (1), Trentin Balázs (1), Dr. Kiss Máté Zsolt (1), Kármán András (1) és Kőszegi Krisztián (1). Az eltérések minden esetben tartózkodás formáját öltötték, egyetlen TISZA-képviselő sem szavazott közvetlenül a saját frakciója ellen.

A Fidesz-KDNP blokk a napon végig fegyelmezetten működött. A vizsgálóbizottsági szavazásoknál alkalmazott taktikai tartózkodás (nem helyett) egységes frakciódöntés volt, nem egyéni eltérés, és így nem rontja a fegyelmi mutatót. A KDNP nyolc tagja az egész napon egyetlen alkalommal sem tért el a blokk irányvonalától.

A Mi Hazánk hat fős frakciója abszolút fegyelmezett volt: szavazásról szavazásra kompakt egységként döntött, függetlenül attól, hogy igent, nemet vagy tartózkodást választott. Három szavazásnál tartózkodott (Határtalanul-interpelláció, két alaptörvényi szavazás), három interpellációnál a Fidesz-KDNP oldalán nemmel szavazott (szívhangrendelet, kormányhivatalok, SZJA-mentesség), és hét alkalommal igennel.

3. Mentelmi ügyek

Az ülésnapon egy mentelmi ügy került az Országgyűlés elé: a Mentelmi Bizottság H/224. számú határozati javaslata Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Az ügy előzményei

A Keszthelyi Járásbíróság 8.BPK.131/2026/10/I. számú átiratában indítványozta Toroczkai László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége és becsületsértés vétsége miatt indult magánvádas eljárásban. A bíróság a büntetőeljárást a képviselő mentelmi jogára figyelemmel felfüggesztette.

Az ügy hátterében egy 2026. március 21-én, Keszthelyen a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén történt incidens áll. Toroczkai László a rendezvény során egy magánszemélyt, aki a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje volt és a Gyermekmentő Akciócsoport egyik vezetője, a következő kijelentésekkel illetett: “Bűnözők vagytok! Veszélyesek vagytok a gyerekekre! Veszélyesek vagytok a gyermekekre!” A kijelentések több száz résztvevő előtt és egy TikTok-közvetítés során hangzottak el. A sértett 2026. március 26-án tett feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége és becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentést tevő magánszemély álláspontja szerint a képviselő állításai objektíve valótlanok, mivel ő nem bűnöző, továbbá tevékenységét közérdekű, jószolgálati céllal, ingyenesen, a gyermekek védelmében végzi. Az incidens kapcsán egy másik, szintén a Jobbik politikai közösségéhez köthető magánszemély is feljelentést tett, így további bírósági eljárás is folyamatban van.

A Mentelmi Bizottság állásfoglalása

A Mentelmi Bizottság a 2026. június 15-i ülésén tárgyalta az ügyet. A bizottság elnöke, Dr. Sasi-Nagy Edit előzetesen írásban kérte Toroczkai Lászlót, hogy ismertesse álláspontját. A képviselő nyilatkozatában többek között a következőt közölte:

“Egy keszthelyi választási fórum előtt a Jobbik országgyűlésképviselő-jelöltje próbált provokálni. Az akcióját a Facebookon élő adásban közvetítette, és azt kérdezte, hogy gyermekvédelmi ügyekben akarok-e velük vitázni. Én bűnözőknek neveztem őket. A magyarországi bírósági gyakorlat szerint egy közszereplőnek, különösképpen egy országgyűlésképviselő-jelöltnek többet kell tűrnie, így az ilyen véleményeket is el kell viselnie, a mentelmi jogot pontosan az ilyen ügyek miatt találták ki.”

Dr. Sasi-Nagy Edit a plenáris ülésen szóban is megindokolta a bizottság javaslatát. Érvelésének három fő eleme volt. Először: a mentelmi jog fenntartása megfelel a bizottság korábbi ciklusokban, a magánvádas ügyek nagy részében követett gyakorlatának. Másodszor: a mentelmi jog védelmet nyújt a képviselők számára a képviselői minőségükben gyakorolt szabad véleménynyilvánítás tárgyában. Harmadszor: a sértett maga is közszereplői minőségben járt el (országgyűlési képviselőjelölt), így tűrési kötelezettsége magasabb szintű volt.

A bizottság elnöke kijelentette: “Meggyőződésem, hogy a mentelmi jog intézményének súlyát azokra az esetekre kell fenntartani, amikor valódi közérdeket érintő közvádas büntetőeljárásról van szó, ahol az állam lép fel büntető igényével.” A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a mentelmi jog fenntartására irányuló javaslatot, és benyújtotta a H/224. számú határozati javaslatot, amely szerint az Országgyűlés Toroczkai László mentelmi jogát ne függessze fel.

Az érintett képviselő felszólalása

Toroczkai László ötperces felszólalásában elmondta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom programjának része a politikusi mentelmi jog eltörlése, ezért ő “bármikor áll a független bíróság elé.” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Országgyűlés dönt a mentelmi jogról, nem a képviselő maga (az Ogytv. 78. § értelmében a képviselő mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás kivételével nem mondhat le).

Toroczkai szerint ez “a klasszikus esete annak, amivel talán valamikor az elődeink indokolhatták a politikusok számára a mentelmi jog megadását”. Hozzátette, hogy a két képviselőjelölt legalább három feljelentést tett “e miatt az egy szó miatt”, és a következő hetekben újra és újra előkerül majd az ügy.

Toroczkai hivatkozott a magyar bírósági gyakorlatra is, amely szerint közszereplőknek tűrniük kell az ilyen kijelentéseket.

A Ház döntése

Az Országgyűlés a Hsz. 147. § (2) bekezdése alapján vita nélkül határozott. Az elnök emlékeztette a képviselőket, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges (Ogytv. 77. § (3) bek.).

A szavazás eredménye (17:31):

Igen (felfüggesztés mellett): 6
Nem (felfüggesztés ellen): 181
Tartózkodás: 3

Frakciónkénti bontás:

Frakció	Igen	Nem	Tart.	Nem szav. / Jelen, nem szav.
Mi Hazánk (6)	6	0	0	0
TISZA (141)	0	133	3	5
Fidesz (44)	0	41	0	3
KDNP (8)	0	7	0	1

A három tartózkodó Gyöngyösi István, Kármán András és Kőszegi Krisztián volt, mindhárman a TISZA frakció tagjai. A Mi Hazánk teljes, hatfős frakciója (beleértve magát Toroczkai Lászlót) igennel szavazott, vagyis a felfüggesztés mellett, összhangban a frakcióvezető azon kijelentésével, hogy nem kéri mentelmi joga fenntartását.

Az Országgyűlés a felfüggesztést elutasította. Az elnök kimondta a határozatot: “Az Országgyűlés 6 igen szavazattal, 181 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett Toroczkai László mentelmi jogát nem függesztette fel.”

Következmény

A döntés eredményeként Toroczkai László mentelmi joga a Keszthelyi Járásbíróság előtti magánvádas eljárásban fennmaradt. A bíróság az eljárást a mentelmi jog fennállása alatt nem folytathatja. A határozat kizárólag erre az egy ügyre vonatkozik (Ogytv. 77. § (4) bek.).

Toroczkai a plenáris ülésen jelezte, hogy az azonos incidens kapcsán még további két-három feljelentés várható a Mentelmi Bizottság előtt. Ugyanezen az ülésnapon az elnök bejelentette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy másik, szintén rágalmazás vétsége miatti indítványt nyújtott be Toroczkai László mentelmi jogának felfüggesztésére; ezt az indítványt megvizsgálásra átadták a Mentelmi Bizottságnak.

4. Pártsemleges kommunikációs elemzés

4.1 A nap felszólalásainak összegzése

Az ülésnapot Magyar Péter miniszterelnök közel félórás napirend előtti felszólalása nyitotta, amelyben a 2024-es Orbán-kormány dokumentumaira hivatkozva állította, hogy az akkori kabinet titokban 500 fős migránsbefogadó tábort tervezett Vitnyéd-Csermajorban, a magyar-osztrák határ közelében. A miniszterelnök felidézte a 2024. augusztus 30-i belügyminisztériumi egyeztetés jegyzőkönyvét, amely szerint Pintér Sándor akkori belügyminiszter sürgette a felújítást. A migránstábor-ügy mellett Magyar Péter a migrációs paktumról is beszélt: azt állította, hogy a korábbi kormány egy 2024. július 25-i előterjesztésben a paktum egyes elemeinek határidő előtti bevezetését kérte az Európai Bizottságtól. Hangnemét a konfrontatív szónoklás jellemezte, nevén nevezett több ellenzéki képviselőt, a Fideszt rendszeresen „hazugsággal” vádolta. „Zárt ajtók mögött a Fidesz politikusai arról tárgyaltak, hogy milyen gyorsan vezessék be a migrációs paktumot Magyarországon, lehetőleg még határidő előtt” (Magyar Péter, napirend előtti felszólalás).

Toroczkai László (Mi Hazánk) frakcióvezető nyolcperces válaszában elismerte, hogy a Mi Hazánk szervezte az egyetlen helyszíni demonstrációt Vitnyéden 2024-ben, és „korrektnek” nevezte, hogy a miniszterelnök utalt a párt szerepére. Ugyanakkor konkrét válaszokat kért a kormánytól a migrációs paktum végrehajtásáról: „Konkrétan mondja el, miniszterelnök úr, hogy mi az ön megoldási javaslata.” A déli határ regisztrációs kötelezettségeit emelte ki veszélyként.

Rétvári Bence (KDNP) frakcióvezető nyolcperces hozzászólásában a korábbi kormány migrációellenes intézkedéseit sorolta: déli határkerítés, tranzitzónarendszer, menekülttáborok bezárása. A vitnyédi ügyet a napi egymillió eurós uniós bírság elkerülésére tett kísérletként értelmezte. Azt állította, a TISZA-kormány valójában a migrációs paktum elfogadására készül, és Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésében összekapcsolta az uniós pénzeket a paktum végrehajtásával.

Gulyás Gergely (Fidesz) frakcióvezető szintén nyolc percben reagált. Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó kormányhatározat célja az uniós bírság elkerülése volt, és kizárólag a tranzitzónarendszer visszaállítására vonatkozott a migrációs paktum elemeiből. A „2300 embercsempész” kiengedéséről azt mondta, az intézkedés jogi formája kiutasítás volt, és a túlterhelt börtönökön kívül más megoldás nem állt rendelkezésre. „A kormány egyáltalán semmilyen szószegést nem követett el” (Gulyás Gergely, napirend előtti hozzászólás).

A viszonválaszban Magyar Péter újra felolvasta a kormányjegyzőkönyvek egyes sorait, és hosszasan foglalkozott a 2200 jogerősen elítélt embercsempész szabadon bocsátásának ügyével, amelyet „botrányosnak” minősített. A miniszterelnök kijelentette: „nem hajtjuk végre jelen formájában a migrációs paktumot.”

A személyes érintettség keretében Gyopáros Alpár (Fidesz) ismertette a vitnyédi ingatlan történetét helyi szemszögből: a kárpátaljai menekültek „leélték” az épületet, a felújítás után iskolai célra kerül hasznosításra. Balla György (Fidesz) kétperces felszólalásában felajánlotta: „Ha ott migráns van, én lemondok.” Gulyás Gergely pontosította, hogy a jegyzőkönyvekben a tranzitzóna volt a tervezett elem, nem a teljes migrációs paktum bevezetése.

A további napirend előtti blokkban Toroczkai László a demokrácia állapotáról beszélt, a közmédiában a Mi Hazánk jelenlétét 0,8-1 százalékra tette, és pozitívumként értékelte a paritásos elv bevezetésének szándékát a Független Közmédia Testületben. Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) a parlamenti stílust és a „verbális agressziót” kifogásolta; Antall József példáját idézte, és bocsánatot kért, „ha valakit megbántott.” Hidvéghi Balázs (Fidesz) a legális migráció kérdését vetette fel, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy garantálja: krízishelyzetben sem hajt végre kvótákat. Magyar Péter válaszában Hidvéghi Balázs fideszes kongresszusi felszólalására utalt elismerően, a letelepedési kötvényekkel érvelt, és a korábbi kormányt vádolta azzal, hogy tízezer gazdasági bevándorlót hozott be ellenőrizetlen módon.

Perticsné Kácsor Andrea (TISZA) a kampány során tapasztalt félelemkeltést idézte fel, egy nyugdíjas pedagógus történetén keresztül. Vitézy Dávid közlekedési miniszter a gyűlöletkeltő plakáttörvényről (T/200) beszélt, Szentkirályi Alexandra kampányvideóját említve példaként.

Az interpellációk sorában Vitályos Eszter (Fidesz) a rezsicsökkentés fenntartásáról kérdezte Kapitány István gazdasági minisztert, aki az energiahálózat fejlesztésére fordítható 540 milliárd forintos uniós forrásról számolt be, és a rendszerhasználati díjak csökkentését ígérte. Vitályos elfogadta a választ. Nacsa Lőrinc (KDNP) a Határtalanul! program jövőjéről kérdezett; Tarr Zoltán kulturális miniszter megerősítette a program folytatását, de a támogatások átvilágítását is bejelentette a kampánycélú felhasználás kiszűrésére. Nacsa nem fogadta el a választ (a plenáris szavazáson az Országgyűlés 110-46-6 arányban elfogadta).

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a szívhangrendeletről interpellált, egy anya levelét felolvasva, akinek gyermekét (saját bevallása szerint) a rendelet mentette meg. Dr. Svéd Tamás egészségügyi államtitkár válaszában egy ellenkező kimenetelű hipotetikus példát hozott fel (megerőszakolt kiskorú), és a nem kívánt terhességek megelőzését jelölte meg célként. A válasz rendkívül éles reakciókat váltott ki a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk padsoraiból. Dúró Dóra a házszabály ellenére felmutatott két gyermekfotót. A választ az Országgyűlés 108-50-2 arányban elfogadta.

Veres Ádám (TISZA) az EU-s forrásból finanszírozott energetikai fejlesztésekről, dr. Csuzda Gábor (Fidesz) a kormányhivatalok jövőjéről, dr. Simicskó István (KDNP) a kétgyermekes anyák szja-mentességének kiterjesztéséről interpellált. Kármán András pénzügyminiszter elismerte a korábbi családpolitika egyes elemeit, de a rendszert a tehetősebb csoportokat előnyben részesítőnek minősítette, konkrét ígéret nélkül. Novák Előd (Mi Hazánk) a honvédségben szolgáló büntetett előéletű és nem magyar állampolgárságú személyekről kérdezett; Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter bejelentette, hogy mindössze három külföldi állampolgár szolgál jelenleg, és a jogállási törvény őszi előkészítését ígérte. Novák elfogadta a választ, amit a „legendás konstruktivitásunk jegyében” tett. Ráki Zsolt (TISZA) a halmozott agrárkrízisről interpellált; Bóna Szabolcs János agrárminiszter 24,5 milliárd forintos kárenyhítési keretről és vis maior intézkedésekről számolt be.

A T/51-es Alaptörvény-módosítás záróvitájában Varga Lőrinc Mihály (TISZA), a Törvényalkotási Bizottság előadója ismertette az összegző módosító javaslatot, amely a KEKVA-k kivezetésének alkotmányos kereteit teremtette meg. Melléthei-Barna Márton (TISZA) előterjesztőként a „hübrisz” fogalmát használta a javaslat három elemének (miniszterelnöki mandátum korlátja, Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, KEKVA-k felszámolása) összefoglalására. Tuzson Bence (Fidesz) a visszaható hatály tilalmára és a passzív választójog korlátozására hivatkozott a mandátumkorlátozással szemben. Dr. Orbán Balázs (Fidesz) az intézkedést „személyre szabottnak és visszamenőleges hatályúnak” nevezte, a KEKVA-rendszert pedig a felsőoktatási finanszírozás stabilitásának garanciájaként védte. Dr. Stumpf Péter (TISZA) a szegedi modellváltás botrányos körülményeit idézte fel. Magyar Péter a vitában Orbán Balázs brüsszeli távozására reagált gúnyosan.

Az azonnali kérdések órájában Pócs János (Fidesz) a gyermekvédelemről, dr. Juhász Hajnalka (KDNP) a migrációs paktumról, Novák Előd (Mi Hazánk) a honvédelmi miniszter „milliárdos szolgálati luxusvillájáról”, Tuzson Bence (Fidesz) a jogállamiságról, dr. Latorcai Csaba (KDNP) az egyházi iskolákról, dr. Bóka János (Fidesz) a Velencei Bizottság személyre szabott jogalkotásról szóló véleményéről kérdezte a kormány képviselőit. Kormánypárti oldalról Berki Ákos (TISZA) a kórházi klímák ügyéről, Rózsahegyi Áron (TISZA) a túlárazott gigaberuházásokról kérdezett. A kérdések blokkjában dr. Hegedűs Barbara (Fidesz) a forint erősödésének turisztikai hatásairól, Kulcsár Krisztián (TISZA) az igazságügyi reformról, Papp Zsolt (Fidesz) az afrikai sertéspestisről, Szabadi István (Mi Hazánk) a SZÉP-kártya élelmiszervásárlási funkciójáról kérdezett.

A T/200-as médiatörvény-módosítás általános vitáját dr. Hantosi István (TISZA) előadó nyitotta meg részletes ismertetéssel, majd Tarr Zoltán kulturális miniszter szólalt fel. A frakciók vezérszónokai közül Kulcsár Krisztián (TISZA) a közmédia függetlenségét, Németh Balázs Lajos (Fidesz) a javaslat alkotmányossági aggályait, dr. Máthé Zsuzsa (KDNP) a Médiatanács paritásos összetételének problémáit, Szabadi István (Mi Hazánk) a nemzetiségi tartalmak hiányát emelte ki. A vitában Tanács Zoltán technológiai miniszter, Tompa Enikő kulturális államtitkár, Gugán János és Grexa Liliána nemzetiségi szószólók is felszólaltak.

4.2 Idézetlista

Az alábbi táblázat a nap legfontosabb, sajtó által várhatóan idézett mondatait tartalmazza. Ezeket az idézeteket a Házriport MI-rendszer emelte ki a teljes ülésnapot lefedő leirat alapján.

Felszólaló	Blokk	Esemény	Idézet
Magyar Péter (TISZA)	Napirend előtti felszólalás	Vitnyédi migránstábor	„Zárt ajtók mögött a Fidesz politikusai arról tárgyaltak, hogy milyen gyorsan vezessék be a migrációs paktumot Magyarországon, lehetőleg még határidő előtt.”
Magyar Péter (TISZA)	Viszonválasz	Migrációs paktum	„Nem hajtjuk végre jelen formájában a migrációs paktumot.”
Gulyás Gergely (Fidesz)	Napirend előtti hozzászólás	Vitnyédi tábor	„A kormány egyáltalán semmilyen szószegést nem követett el. (…) A kormány valóban úgy döntött 2024 nyarán, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetni.”
Dr. Svéd Tamás (TISZA, államtitkár)	Interpelláció I/176	Szívhangrendelet	„Mindörökre hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy emberi sorsokat nagyban meghatározó törvényeket és rendeleteket hazugságokra vagy megható, egyedi történetekre alapozunk.”

4.3 Politikai dinamika

Az ülésnap domináns tengelye a TISZA-Fidesz szembenállás volt, amelyet a vitnyédi migránstábor ügye határozott meg. Magyar Péter személyesen, névvel szólította meg az ellenzéki képviselőket (Gulyás Gergely, Bóka János, Gyopáros Alpár, Balla György, Tuzson Bence, Vitályos Eszter), megnevezve, melyik kormányülésen voltak jelen. A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely a dokumentumok létét nem vitatta, de tartalmuk értelmezését igen: szerinte kizárólag a tranzitzónarendszer visszaállításáról volt szó, nem a teljes migrációs paktum bevezetéséről. A TISZA-Fidesz közbeszólások szokatlanul sűrűek voltak, a leirat alapján a napirend előtti blokk során szinte minden második mondat után közbeszólás következett.

A Mi Hazánk sajátos köztes pozíciót foglalt el. Toroczkai László elismerte a TISZA érdemeit a vitnyédi ügy leleplezésében, de azonnal a saját szervezési munkájukat is kiemelte, és a migráció elleni küzdelem terén inkább a TISZA-kormányt szólította fel konkrét lépésekre. A Mi Hazánk a T/200-as médiatörvény sürgős tárgyalását megszavazta (Toroczkai László a közmédia paritásos elvét pozitívumként értékelte), ami figyelemre méltó, hiszen a Fidesz-KDNP egységesen ellene szavazott. A H/175-ös vizsgálóbizottság módosítását szintén támogatta a Mi Hazánk, Novák Előd és Dúró Dóra igennel szavaztak, a Fidesz-KDNP itt tartózkodott. A T/51 zárószavazásán viszont a Mi Hazánk teljes frakciója tartózkodott (a TISZA 135 igennel elfogadtatta a kétharmados módosítást).

Frakción belüli mintázat: három TISZA-képviselő (Gyöngyösi István, Kármán András, Kőszegi Krisztián) tartózkodott Toroczkai László mentelmi ügyében, míg a frakció 133 tagja nemmel szavazott (a felfüggesztés ellen), és a Mi Hazánk hatfős frakciója egységesen igennel (a felfüggesztés mellett), összhangban Toroczkai azon kijelentésével, hogy „bármikor áll a független bíróság elé.”

A KDNP-nél dr. Máthé Zsuzsa új hangot ütött meg: a bocsánatkérésre és az „értő figyelemre” szólított fel, ami eltért a Fidesz konfrontatív vonalától. Bencsik János (Fidesz) a kétgyermekes anyák szja-mentessége kapcsán tartózkodott a szavazásnál, ami némi eltérést mutatott a frakció vonalától.

A közbeszólások tartalmilag is informatívak voltak. Balla György többször felkiáltott: „Úgy van! Pontosan ez az igazság!” (amikor Gulyás Gergely tagadta a migránstábor létezését), majd „Ha egy migránst láttál, én lemondok!” Takács Péter többször bekiáltott Magyar Péternek, aki visszautalt erre: „az Országgyűlés vágója.” Vitályos Eszter rendszeresen közbeszólt a miniszterelnöki felszólalás alatt. Pócs János is aktív közbeszóló volt, Magyar Péter gúnyosan reagált mindegyikükre. A TISZA padsoraiban rendszeres „derültség” volt hallható a miniszterelnök szójátékainál.

4.4 Visszatérő üzenetek

A „hazugság” szó és alakjai (hazudik, hazudott, hazugságcunami, hazugságvár) az egész ülésnapon végigvonultak. A TISZA-frakció, és különösen Magyar Péter, rendszeresen alkalmazta ezt az ellenzékkel szemben, míg a Fidesz képviselői (Balla György, Takács Péter, Gulyás Gergely) ugyanezt szegezték szembe a miniszterelnökkel. A szó annyiszor elhangzott, hogy a leirat alapján nem volt olyan jelentősebb vitablokk, amelyből hiányzott volna.

A „kerítés” mint szimbólum mindkét oldalon visszatért. A Fidesz-KDNP a déli határkerítést a saját migrációellenes politikájának bizonyítékaként emlegette, míg a TISZA a vitnyédi „háromméteres drótkerítést” mint a migránstábor-szándék bizonyítékát idézte. A Mi Hazánk is a kerítésre hivatkozott (Toroczkai az ásotthalmi kerítésnél tett személyes tapasztalatait emlegette).

A „jegyzőkönyvek” és „dokumentumok” témája szintén állandó volt. Magyar Péter többször felmutatott egy dossziét, a „feketén-fehéren” kifejezést használva. Gulyás Gergely nem vitatta a dokumentumok létezését, de az értelmezésüket igen. Ez a mintázat (dokumentum felmutatása, értelmezési vita) az egész napirend előtti blokkot meghatározta.

Az „átláthatóság” és „elszámoltatás” a TISZA fő üzenete volt: a vizsgálóbizottságok felállítása, a kormánydöntések nyilvánosságra hozatala, a KEKVA-k felszámolása mind ebbe a narratívába illeszkedett. A Fidesz-KDNP a „jogállamiság” és „visszaható hatály tilalma” fogalmakkal válaszolt, különösen a T/51-es alaptörvény-módosítás vitájában.

Új elem volt a „Mediaworks, Alapjogokért Központ, Megafon” megszűnésére tett utalás Magyar Pétertől, aki bejelentette a „tiltott állami támogatás” végét. Ez a közmédia-téma a T/200-as médiatörvény vitájában is visszaköszönt, ahol a „paritásos elv”, a „független közmédia” és a „cenzúra eltörlése” a TISZA ismétlődő szófordulatai voltak. A Fidesz-KDNP a médiaszabadság „EU-diktátum szerinti átszabását” vetette szembe ezzel.

4.5 Jogalkotási eredmény-jelentés

Az alábbi táblázat az ülésnap legfontosabb szavazásait foglalja össze. A frakciónkénti jelölés: ● ha a frakció szavazata egyezett az eredménnyel, ● ha nem. Az interpellációs elfogadó szavazásokat (I/182, I/176, I/183, I/127) a táblázat összevontan kezeli.

Iromány	Tárgy	Szavazás típusa	Eredmény	Igen	Nem	Tart.	TISZA	Fidesz	KDNP	Mi Hazánk
T/51 (záró)	Alaptörvény 16. módosítása	Összes kv. 2/3	Elfogadva	135	50	6	●	●	●	tart.
T/200 (sürgős)	Médiatörvény-módosítás sürgős tárgyalása	Jelenlevők 2/3	Elfogadva	142	50	0	●	●	●	●
H/175	Vizsgálóbizottság módosítása	Egyszerű	Elfogadva	142	0	50	●	tart.	tart.	●
H/224	Toroczkai László mentelmi ügye	Jelenlevők 2/3	Elutasítva (jog fenntartva)	6	181	3	●	●	●	●
S/210	Bizottsági összetétel módosítása	Egyszerű	Elfogadva	192	0	1	●	●	●	●
51/10 (OMJ)	Alaptörvény 16. mód. összegző módosító	Összes kv. 2/3	Elfogadva	134	50	6	●	●	●	tart.
S/206	Vizsgálóbizottság tagjainak megválasztása	Egyszerű	Elfogadva	141	0	52	●	tart.	tart.	●
Interpellációk (4 db)	I/182, I/176, I/183, I/127	Egyszerű	Mind elfogadva	108-123	46-50	1-6	●	●	●	vegyes

A T/51-es zárószavazás a nap legjelentősebb döntése volt: az Alaptörvény tizenhatodik módosítása 135-50-6 arányban elfogadásra került, ami a szükséges kétharmados küszöb fölött volt. A TISZA egységesen igennel szavazott, a Fidesz-KDNP egységesen nemmel, a Mi Hazánk teljes frakciója tartózkodott. A módosítás három elemet tartalmaz: a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb nyolc évre korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényi alapjának megszüntetését, és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésének alkotmányos kereteit.

A T/200-as médiatörvény-módosítás sürgős tárgyalását 142-50 arányban rendelte el az Országgyűlés. A Mi Hazánk és a TISZA együtt szavazott igennel, a Fidesz-KDNP nemmel. Az általános vita a nap végén, az esti órákban zajlott le.

A H/224-es mentelmi ügyben (Toroczkai László, részletesen tárgyalva a 3. szakaszban) az Országgyűlés 6-181-3 arányban elutasította a mentelmi jog felfüggesztését. A Mi Hazánk hatfős frakciója szavazott egyedül a felfüggesztés mellett, a TISZA, a Fidesz és a KDNP egységesen ellene.

5. Jogalkotási szakmai elemzés

A nyolcadik ülésnapon két iromány érkezett érdemben az Országgyűlés elé: a T/51 számú Alaptörvény-módosítás az összegző módosító javaslat vitájával és zárószavazással zárult, a T/200 számú médiatervezet pedig első tárgyalásként az általános vitáig jutott.

T/51: Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítása

A javaslat bemutatása

A T/51 három tárgyköréről (a miniszterelnöki mandátumkorlát, a KEKVA-alapítványok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése) a május 27-i Házriportban részletesen kitértünk. Ezen az ülésnapon a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslata hozott új fejleményt: a KEKVA-kra vonatkozó szabályozás lényegesen átalakult az eredeti előterjesztéshez képest.

Varga Lőrinc Mihály, a Törvényalkotási Bizottság előadója ismertette, hogy az összegző módosító javaslat három ponton tért el az eredeti szövegtől. Először: a miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátjával kapcsolatban nem történt változás. Másodszor: az R) cikk (4) bekezdéséből csak a második mondat kerül hatályon kívül helyezésre, nem az egész bekezdés. Ez Magyar Péter miniszterelnök képviselői módosító javaslatára ment vissza, amelyet az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság részletes vitájában fogadtak el. A cél ezzel az volt, hogy az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének első mondata (amely a történelmi alkotmányban gyökerező önazonosság védelméről szól) érintetlen maradjon, és kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó második mondat kerüljön hatályon kívülre.

A harmadik és leglényegesebb változás a KEKVA-kat érintette. Az összegző módosító javaslat hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésének eredeti szövegét, és a szabályozást a Záró és vegyes rendelkezések közé, egy új 33. pontba helyezi át. Ez az új megközelítés azt fejezi ki, hogy a KEKVA nem a nemzeti vagyonkezelés tartós alkotmányos modellje, hanem egy kivezetendő jogintézmény. Az átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az állam által juttatott vagyon, annak hozama és a helyébe lépett vagyon a KEKVA megszűnésekor ingyenesen az államra száll; az alapítói jogokat az állam gyakorolja; az állam az alapítványt megszüntetheti; a részletes szabályokat törvény határozza meg. Varga Lőrinc Mihály kiemelte, hogy a Törvényalkotási Bizottság az összegző módosító javaslatot 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással fogadta el.

A vita

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában hét felszólaló vett részt.

Varga Lőrinc Mihály (TISZA), a Törvényalkotási Bizottság előadója ismertette az összegző módosító javaslat tartalmát. Különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a KEKVA-kra vonatkozó új szabályozás az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések részébe kerül, és átmeneti rendelkezésként fogalmazódik meg. Kiemelte, hogy a megoldás biztosítja az alapítványok megszüntetéséig a működés és a közfeladat-ellátás rendezett kereteit, ugyanakkor alaptörvényi felhatalmazást ad az állami eredetű vagyon visszakerülésére.

Melléthei-Barna Márton (TISZA), az előterjesztő a javaslatot az ókori római diadalmenet példájával vezette fel, ahol a győztes mögé állított ember feladata az volt, hogy emlékeztesse: ember vagy. Az előterjesztő szerint a három tárgykör közös nevezője a hatalmi hübrisz és az önkény. A köztársaság lényegének a hatalom váltógazdaságát jelölte meg, és hangsúlyozta, hogy a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére.

Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter röviden közölte, hogy a kormány támogatja az Alaptörvény módosításának elfogadását, különösen a Törvényalkotási Bizottság KEKVA-kra vonatkozó módosító javaslatát, amely összhangot teremt a T/174 számú javaslattal.

Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA), az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előadója összefoglalta a bizottsági részletes vita eredményét. A bizottság többségi döntéssel megállapította, hogy a javaslat megfelel a vonatkozó házszabályi rendelkezéseknek. A miniszterelnöki megbízatás korlátjáról azt emelte ki, hogy a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan, a nyolcéves korlát üzenete, hogy a miniszterelnöki tisztség nem birtok, hanem időben korlátozott közjogi megbízatás.

Tuzson Bence (Fidesz), az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője három pontban fogalmazott meg ellenvetést. A mandátumkorlát kapcsán fenntartotta, hogy parlamentáris demokráciákban Európában nincs példa a miniszterelnöki mandátum korlátozására, és a visszaható hatály tilalmába ütközik, hogy a múltbeli miniszterelnöki megbízatás utólagos következményeket vonjon maga után. A KEKVA-k kapcsán a vagyon visszaáramoltatásának jogi nehézségeit és a tulajdonvédelem sérelmét említette. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsán a szuverenitás védelmének egy szeletéről való lemondást sajnálta.

Dr. Stumpf Péter (TISZA) a KEKVA-rendszer lebontásának indokait részletezte. A Szegedi Tudományegyetem példáján mutatta be a modellváltás körülményeit: egy botrányos ülésen született meg a döntés, a modellváltás ellen tiltakozó professzort nem engedték szóhoz jutni, az akkori dékánt, aki nem támogatta az indítványt, forráselvonással fenyegették. Felidézte, hogy a Mathias Corvinus Collegium 500 milliárd forintos vagyoni juttatást kapott az államtól, nagyrészt MOL- és Richter-részvényeket, míg a 154 éves Szegedi Tudományegyetem a saját épületeit kapta meg, amelyek felújításra várnak. A Lázár János-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak a büntetés-végrehajtás által kezelt állami földeket adták át. Az Orbán-kormány 2000-3000 milliárd forintnyi állami vagyont szervezett ki átláthatatlan működésű alapítványokba.

Dr. Orbán Balázs (Fidesz) három ponton reagált. A mandátumkorlát kapcsán személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogalkotást látott, hangsúlyozta, hogy nem Orbán Viktort, hanem a magyar embereket zárják ki a döntésből. Megjegyezte, hogy míg 2010-ben az Országgyűlés első döntése a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása volt, a TISZA első nagy döntése a politikai ellenfél ellehetetlenítése. A KEKVA-k kapcsán az alapítványi rendszert a felsőoktatás finanszírozásának garanciájaként állította be, amely a Pénzügyminisztérium forráskivonásai ellen védett, és kérdést intézett, hogy a TISZA-kormány képes lesz-e tartani a GDP-arányos felsőoktatási ráfordítás 0,8-ról 1,4 százalékra való emelését. A nem felsőoktatási KEKVA-k kapcsán jogállami keretek közé szorított, rendezett szétválasztást sürgetett.

Magyar Péter miniszterelnök Orbán Balázs felszólalására reagált. Megköszönte Orbán Balázs hozzájárulását a TISZA kétharmados győzelméhez, majd felidézte, hogy Orbán Balázs volt az, aki kijelentette: akár egy puskalövés nélkül megadná magát bármilyen hódítónak. A KEKVA-kat a lopással azonosította, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt évi 6 milliárd forintba kerülő sóhivatalnak nevezte, amelyet még a saját frakciójában sem akart senki megvédeni.

Az összegző módosító javaslatról a szavazás 17 óra 19 perckor történt: 134 igen, 50 nem, 6 tartózkodás mellett, az összes képviselő kétharmadával elfogadták. A zárószavazásra közvetlenül utána, 17 óra 20 perckor került sor: 135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás. A TISZA teljes frakciója igennel szavazott, a Mi Hazánk 6 tagja tartózkodott (nem nemmel szavazott), a Fidesz és a KDNP egységesen ellenszavazatot adott (50 fő).

Jogi értékelés

Az összegző módosító javaslattal átalakított KEKVA-szabályozás normavilágossági szempontból jóval erősebb az eredeti előterjesztésnél. Az eredeti 4. cikk az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésébe új általános szabályt illesztett volna a KEKVA-król mint a nemzeti vagyonkezelés tartós alkotmányos modelljéről. Az összegző módosító javaslat ezzel szemben felismerte, hogy a KEKVA-t nem fenntartani, hanem rendezetten kivezetni kell, ezért a szabályozást a Záró és vegyes rendelkezések közé, átmeneti rendelkezésként helyezte el. Ez a megoldás elérhető és világos: az állam által juttatott vagyon, hozama és a helyébe lépett vagyon a KEKVA megszűnésekor ingyenesen az államra száll, az alapítói jogokat az állam gyakorolja, az alapítványt megszüntetheti, a részletes szabályokat törvény határozza meg. A normacímzettek és a jogalkalmazó számára világos, hogy mi az átmeneti szabály tartalma és kiket kötelez.

A miniszterelnöki mandátumkorlát szövege (az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdésének új második és harmadik mondata) szintén megfelel a normavilágosság követelményének. A nyolcéves határidő számítása 1990. május 2-től indul, a megszakításokkal együtt számítódó összidőtartam világos, és az alkalmazásához nincs szükség kreatív értelmezésre. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az R) cikk (4) bekezdése második mondatának hatályon kívül helyezése technikai értelemben rendben van, de az első mondat (a történelmi alkotmányban gyökerező önazonosság védelme) a második mondat nélkül átalakuló kontextusba kerül: eredetileg a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényi kontextusában fogalmazták meg; annak eltűnésével az első mondat értelmezési terébe már kizárólag a Hitvallás és az R) cikk többi rendelkezése lép.

A KEKVA-szabályozás átmeneti jellegű besorolása a Záró és vegyes rendelkezések közé helyes jogalkotási döntés: nem általános, tartós alkotmányos modellt épít egy konkrét vagyonkezelési konstrukcióból, hanem az elrendelt kivezetéshez szükséges átmeneti kereteket rögzíti alaptörvényi szinten. Ez megfelel annak az elvnek, hogy az Alaptörvény ne tartalmazzon aktuális szakpolitikai részletszabályokat. A részletes szabályokra való törvényi felhatalmazás tovább erősíti ezt.

A miniszterelnöki megbízatás időbeli korlátozása maga a garancia: bárki lesz is kormányfő, legfeljebb nyolc évet tölthet a tisztségben. Ez a szabály természeténél fogva úgy működik, hogy értelmét pont az adja, ha bármely politikai erő vonatkozásában érvényesül. A döntés egyirányú (korlátoz, nem felhatalmaz), ezért nem hordoz olyan kockázatot, hogy egy jövőbeli többség visszaéljen vele.

A KEKVA-k vonatkozásában az összegző módosító javaslattal az alapítói jogok az állam kezébe kerültek, a megszüntetés lehetősége biztosított, a részletes szabályokat törvény határozza meg. Ez megalapozza a demokratikus kontrollt, de a tényleges garanciákat majd a végrehajtási törvény (T/174) fogja tartalmazni.

A mandátumkorlát visszaható hatálya az összegző módosító javaslat vitájának egyik meghatározó kérdése maradt. Tuzson Bence a kisebbségi véleményben újra hangsúlyozta, hogy a szabály utólagosan állapít meg jogkövetkezményt korábbi cselekményre, márpedig az aktív és passzív választójog visszaható hatályú korlátozása tilalomba ütközik. A többség ezt az érvet, ahogy az általános vitában, most sem fogadta el, és a szöveg az összegző módosító javaslatban sem változott.

Az alkotmányozás sajátossága, hogy az alkotmányozó hatalom fölé nem állítható korábbi alkotmányos mérce: ha az Országgyűlés az alkotmányozó hatalmat gyakorolva dönt, akkor a korábbi Alaptörvény-rendelkezésekre hivatkozó visszaható hatály tilalma nem érvényesíthető az új alaptörvényi normával szemben. Ez nem jelenti, hogy a kritika politikai és legitimációs értelemben ne lenne releváns: a vita jegyzőkönyvében mindkét álláspont rögzítésre került, ami az Alkotmánybíróság jövőbeli értelmezéséhez fontos háttéranyag.

A miniszterelnöki megbízatás időbeli korlátjának az Alaptörvény nem tartalmazza korábbi példáját: sem a köztársasági elnök, sem más tisztségviselő vonatkozásában nem létezik hasonló szabály. A szövegezést tehát nem lehetett korábbi mintára alapozni. A 20. cikk (2) bekezdés új h) pontja (amely megbízatás-megszűnési okként jelöli meg a nyolcéves határidőt) logikailag illeszkedik a megbízatás megszűnésének felsorolásába, de formailag új jogintézményt vezet be.

Melléthei-Barna Márton felszólalása a hübrisz és az önkény fogalmai köré építette az alkotmányozó szándékot: a Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai ellenfelek üldözését szolgálta, a KEKVA-k a közpénzek magánvagyonként való kezelését, a mandátum korlátlansága a hatalom koncentrációját. A felszólalásban elhangzott kulcsmondatok („a köztársaság lényege a hatalom váltógazdasága”, „a politikai közösség hosszú távú szabadsága mindig fontosabb, mint a pillanatnyi politikai hatalmi érdek”) az Alkotmánybíróság jövőbeli értelmezéséhez hasznosítható jogalkotói szándéknyilatkozatok. Stumpf Péter felszólalása konkrét példákkal (szegedi modellváltás, MCC-vagyonjuttatás, Jövő Nemzedék Földje Alapítvány) támasztotta alá a KEKVA-k kivezetésének indokát.

Melléthei-Barna Márton az ókori Róma diadalmeneteire hivatkozott; a történelmi megalapozás szerepelt, bár inkább retorikai eszközként, mint a magyar alkotmánytörténeti hagyomány kifejtéseként.

Az uniós összefüggés csak érintőlegesen került elő: a KEKVA-k kivezetését Orbán Balázs hozta összefüggésbe a brüsszeli követelésekkel, nem támogató értelemben, az igazságügyi miniszter pedig a T/174-gyel való összhangra utalt.

Az átmeneti szabályozás sajátja, hogy az ideiglenesség fogalmát hordozza, de az összegző módosító javaslat szövege világossá tette, hogy a KEKVA-k kivezetéséről van szó, nem ideiglenes fenntartásukról. Az átmeneti jelleg a rendezett kivezetésre vonatkozik, nem az Alaptörvény-módosítás tartósságára.

Eljárási megjegyzések

A T/51 zárószavazását 17 óra 20 perckor tartották, az összes képviselő kétharmadának igen szavazatával. Az eredmény (135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás) meghaladta a szükséges 133 szavazatot, így az Alaptörvény-módosítás elfogadásra került.

A Mi Hazánk frakciója mind az összegző módosító javaslat, mind a zárószavazás során egységesen tartózkodott (6 fő), nem nemmel szavazott. Ez annyiban jelentős, hogy a tartózkodás nem számít az összes képviselő kétharmadának számításába, így nem akadályozta az elfogadást, de a támogatás hiányát fejezte ki.

T/200: A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról

A javaslat bemutatása

A T/200 számú törvényjavaslat a magyar közmédia és médiaszabályozás átfogó reformját célozza. Az előterjesztők (Dr. Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián, TISZA) a javaslatot 2026. június 12-én nyújtották be, sürgős tárgyalásban. Az előterjesztés hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság 2025 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a magyar médiaszabályozás nem felelt meg a 2025 óta hatályos európai médiaszabadságról szóló (EU) 2024/1083 rendeletnek (EMFA).

A javaslat három fő pillérre épül.

Az első pillér a közszolgálati médiaszolgáltatás szervezeti átalakítása. A jelenlegi, mesterségesen szétválasztott konstrukció, amelyben a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. eszköztelen médiaszolgáltatóként működött, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) rendelkezett a teljes személyzettel, tartalomgyártási kapacitással és eszközökkel, megszűnik. Az MTVA a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-be olvad, és létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. A Magyar Távirati Iroda újra önálló médiatartalom-szolgáltatóként működik, az MTI Nonprofit Zrt. formájában.

A közmédia irányításának és felügyeletének új szerve a Közszolgálati Közalapítvány jogutódjaként létrejövő Független Közmédia Testület. A Testület kilenc tagból áll: hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek, további hármat a médiaszakma szervezetei delegálnak átlátható kiválasztási folyamatban. A Testület feladata a közmédia függetlenségének védelme, gazdálkodásának ellenőrzése, a jelentős értékű szerződések felügyelete, a vezérigazgatók megválasztása és a közszolgálati részvénytársaságok feletti tulajdonosi joggyakorlás.

A második pillér a vezetői kiválasztás reformja. A javaslat nyilvános pályázatot ír elő a vezérigazgatói pozíciókra, objektív szakmai követelményekkel, az EMFA rendelkezéseivel összhangban. A pályázatok megismerhetők, a kiválasztás indokai ellenőrizhetők, a vezetői pozíciók betöltésének alapja a szakmai alkalmasság, nem a politikai lojalitás. A vezérigazgató választása két körben zajlik: az első körben a Testület a pályázók alkalmasságáról dönt, a másodikba a két legtöbb támogató szavazatot kapott pályázó kerül.

A harmadik pillér a médiafelügyelet reformja. A Médiatanács összetétele megváltozik: az eddigi ötből kettő tagot a kormányoldal, kettőt az ellenzék jelöl, az elnököt nyilvános, átlátható pályázási eljárásban, szakmai szempontok alapján választják ki. A javaslat emellett létrehoz egy sajtóalapot a független médiatartalmak támogatására, megerősíti a Közszolgálati Tanács civil kontroll-funkcióját, és bevezeti a hároméves költségvetési ciklust 2028-tól.

A jelenleg hatályos Mttv. 82. §-a a közszolgálati médiaszolgáltatás céljáról és alapelveiről szól. A javaslat 4. §-a ezt a rendelkezést váltja fel: az új 82. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás a nemzet egésze számára nyújt pártatlanul és kiegyensúlyozottan minőségi információkat, (2) bekezdése pedig a függetlenség garanciáit sorolja fel: a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől független működést, az átlátható kiválasztási eljárást, a szerkesztői függetlenség tiszteletben tartását.

A vita

Az általános vitában számos felszólaló vett részt; a vita az esti órákban zajlott.

Dr. Hantosi István (TISZA), az előterjesztő az 1848-as márciusi ifjak követeléseiből („Kívánjuk a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését”) indult. Történelmi ívet rajzolt 1848-tól 1956-on és 1989-en át 2026-ig. Három pillérben mutatta be a javaslatot: szervezeti átalakítás, vezetői kiválasztás reformja, médiafelügyelet reformja. Hangsúlyozta, hogy az EBESZ választási megfigyelői rendszeresen jelezték a közmédia elfogultságát, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A közmédia nem lehet a mindenkori kormány propagandaeszköze, és az EMFA-val való összhangot kell biztosítani.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a kormány nevében támogatta a törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy a közmédia az elmúlt 16 évben „rabul ejtett hazugságipar” volt, ahol a dolgozók felülről várták az ukázt, miről számolhatnak be. Felsorolta a közmédiából kizárt témákat: Pegasus-botrány, MNB-botrány, kegyelmi ügy. Bejelentette, hogy a közmédia átalakítását miniszteri biztos koordinációja mellett ideiglenes vezetés veszi át, amelynek kiemelt feladata a szakmai és pénzügyi audit. Ismertette, hogy a közmédia jelenleg mintegy 165 milliárd forintból működik, ami GDP-arányosan meghaladja sok európai ország ráfordítását, miközben az elérés és a hitelesség elmarad.

Kulcsár Krisztián (TISZA), a kormánypárti vezérszónok részletesen dokumentálta a közmédia állapotromlását az elmúlt 16 év során. Felidézte a megyei lapok önállóságának megszüntetését, szerkesztőségek bezárását, újságírói műhelyek tönkretételét. Hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi a vezetők lemondatását, létrehozza a Független Közmédia Testületet, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és a médiaszakma egyaránt delegál tagokat, és az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató egyesülnek. A javaslatot kétlépcsős folyamat első lépéseként pozícionálta.

Németh Balázs Lajos (Fidesz), az ellenzéki vezérszónok három fő érvet fogalmazott meg. Először: a közmédia sokkal több az M1 hírcsatornánál: felsorolta a tizennégy csatornát és rádióállomást (M1, M2, M3, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Nemzeti Sportrádió, Szakcsi jazzrádió, Csukás Meserádió), és a javaslat szövegéből úgy tűnt, hogy a jövőben egyetlen televíziós, egyetlen rádiós és egyetlen online felületet kellene megtölteni tartalommal, ami a programkínálat jelentős szűkítésével jár. Másodszor: a nyugat-európai közmédiák (BBC, ORF, ZDF, a francia közszolgálati tévé) szintén elfogultak, csak a „globalista-liberális” irányba, így a BBC-standard önmagában nem garancia a kiegyensúlyozottságra. Harmadszor: a sajtóalap létrehozásával az a kockázat merülhet fel, hogy az a TISZA kampányát segítő médiaszerkesztőségek kifizetőhelyévé válik.

Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP), az ellenzéki vezérszónok összecsapottnak és improvizáltnak értékelte a javaslatot. Rámutatott, hogy a hatályos médiatörvény fél évig készült, sőt a 2010-es kormányváltás pillanatában is több verziója létezett, míg a mostani javaslat néhány nap alatt készült. Aggályokat fogalmazott meg a vallási műsorok, az M5 kulturális csatorna és a Csukás Meserádió jövőjével kapcsolatban. A javaslatot a brüsszeli rendeletekhez való megfelelési kényszer termékének értékelte, és a szuverenitás szempontjából aggályosnak találta, hogy a Médiatanács feladataként a brüsszeli rendelet jogalkalmazási feladatainak közvetlen végrehajtását nevesíti.

Tárkányi Zsolt közlekedési és beruházási minisztériumi államtitkár a kormány nevében reagált. Emlékeztetett arra, hogy Németh Balázs az egyetlen közmédiás műsorvezető, akit „még a fideszes mamelukokból álló Médiatanács is megbüntetett” elfogultságért, mert saját véleményét mondta egy híradóban. Az MTVA-ban zajló munkát nem újságírásnak, hanem „felülről irányított, tollba mondott, droidok által továbbított alternatív valóságnak” minősítette. Kiemelte, hogy az MTI-t (amely túlélt két világháborút, a Tanácsköztársaságot, a Horthy-rendszert és a kommunistákat) 2015-ben beolvasztották az MTVA-ba.

Gugán János horvát nemzetiségi szószóló a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében szólalt fel. Részletesen ismertette a nemzetiségi műsorok történetét: az első horvát/szerb nyelvű rádióműsor 1953-ban indult, a Magyar Televízió 1978 óta sugároz nemzetiségi műsorokat. A 2015-ös központosítás után a vidéki stúdiókat bezárták, a nemzetiségi szerkesztőségek létszámát 30 százalékkal csökkentették, a megmaradt két-két szerkesztőnek kell napi kétórás rádióadást és heti 26 perces televíziós műsort készítenie. A műsorok egy részét külső gyártásba adták, ahol a támogatások nagyobb része profitként jelent meg a gyártó cégnél. A nemzetiségi műsorokat az elavult „keleti URH” frekvencián sugározzák, amelyet a modern készülékek már nem képesek fogni.

Nagy Ervin (TISZA) két felszólalásban is megjelent. Első, kétperces hozzászólásában felolvasta az MTVA feketelistáján szereplő nevek egy részét: Bródy János, Dés László, Zacher Gábor, Vámos Miklós, Falusi Mariann, Sugár Bertalan, Fluor Tomi, Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Hegyi Barbara, Zorán, Hajós András, Kepes András, Kern András, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Kováts Adél, Mácsai Pál, Kerekes Éva, Kulka János, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Grecsó Krisztián, Szabó Kimmel Tamás. Második felszólalásában a művészeti szempont elsődlegességét hangsúlyozta: senkit nem érdekelt, hogy a fellépő otthon kit „puszilgat”, csak a művészeti színvonal számított. Felidézte a Jakupcsek Gabriella, Gundel Takács Gábor és Borbás Marcsi körüli eseményeket.

Szabadi István (Mi Hazánk) a pártja nevében alapvetően támogatta a törvényjavaslatot, de három kritikai észrevételt fogalmazott meg. Először: a társadalmi egyeztetés elmaradt, mert képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot. Másodszor: nincs garancia arra, hogy kiegyensúlyozott, független és a közérdeket szolgáló médiaszolgáltatási rendszer jön-e létre. Harmadszor: a közösségi médiaszabályozás hiányosságára hívta fel a figyelmet: a Meta beavatkozásait, Toroczkai László Facebook-oldalának törlését, a fizikai jelenlétet nem biztosító globális techcégeket.

Tompa Enikő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumi államtitkár a kormány nevében reagált. Megköszönte az ellenzéki képviselők aggodalmait a közmédia jövőbeni ideológiai működtetésével kapcsolatban, de visszakérdezett: „kár, hogy az elmúlt években ez nem zavarta önöket, amíg az önök ideológiáját harsogta”.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló üdvözölte, hogy a javaslat figyelembe vette a nemzetiségek jogairól szóló törvény szellemiségét. Jelezte, hogy a preambulumban csak nemzeti kultúráról és nyelvápolásról esik szó, nemzetiségiről nem. Javasolta, hogy a Független Közmédia Testületbe a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is delegálhasson tagot. Felhívta a figyelmet, hogy 2025 szeptembere óta 12 ukrán sajtóportál blokkolva van Magyarországon.

Dr. Hantosi István (TISZA) előadói válaszában megköszönte a nemzetiségi szószólók hozzászólásait, és reagált az ellenzéki képviselők felvetéseire. Kiemelte, hogy a „legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális médiaszolgáltatás” minimumkövetelménye szó szerint megegyezik a hatályos Mttv. 98. § (5) bekezdésével, tehát a javaslat nem szűkíti a programkínálatot. Bemutatta pártja saját műsorelemzésének eredményeit: egy hónapos vizsgálat során 158 közszereplőt hívtak meg a közmédia „Ma reggel/délelőtt/délután/este” műsoraiba, ebből 154 esetben kizárólag a Fidesz-KDNP-hez vagy a kormányhoz közelálló szervezetek képviselőit. A Médiatanács jogalkalmazási gyakorlatáról megjegyezte, hogy a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítése a hatályos törvény ellenére sem működött, a panaszbeadványokat vagy a 72 órás benyújtási határidőre, vagy a „hosszabb hírfolyam” szükségességére hivatkozva utasították el.

Jogi értékelés

A T/200 számú javaslat terjedelme (37 § + 3 melléklet) és a szabályozott tárgykör összetettsége komoly kihívást jelent az értelmezhető szabályozási tartalom követelménye (Jat. 2. § (1) bekezdés) szempontjából. A szöveg jelentős részét a papíralapon benyújtott iromány digitalizálása adja. Az adatlap megjegyzi: „Az iromány technikai okok miatt papíralapon került benyújtásra.” Ennek következtében a szövegben számos helyesírási hiba van (például „Biztositasa” nagy B-vel, „fuggetlen” ékezet nélkül), bár ezek a végleges jogszabályszövegbe feltételezhetően nem kerülnek át.

Az érdemi szabályozási tartalom (a Független Közmédia Testület összetétele, a vezérigazgató-választás kétfordulós rendje, a hároméves költségvetési ciklus) jogtechnikailag kezelhető, de összetett rendszert épít. A 85-89. §-ok a Testület tagjainak jelölésére, megválasztására, összeférhetetlenségére és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmaznak; ezek logikai rendje követhető, bár a szöveg stilisztikai szintje egyenetlen a felismerési hibák miatt.

A javaslat a Médiatanács elnökének és tagjainak megbízatását megszünteti: ez a hatályos törvényben rögzített meghatározott idejű mandátumok idő előtti megszüntetését jelenti. A Fidesz és a KDNP részéről elhangzott aggodalmak (Németh Balázs, Máthé Zsuzsa) pont erre irányultak: a meghatározott időre szóló mandátumok tollvonással történő megszüntetése alkotmányossági aggályt vethet fel. Ez nem klasszikus „visszaható hatály” a Jat. 2. § (2) bekezdés értelmében (nem a hatálybalépést megelőző időre állapít meg kötelezettséget), de a megszerzett közjogi pozíciók törvénnyel történő megvonása a jogbiztonság kérdését felveti. A kérdést végső soron az Alkotmánybíróság ítélheti meg, amennyiben indítványozzák az alkotmányossági felülvizsgálatot.

A T/200 sürgős tárgyalásban, képviselői indítványként került benyújtásra: a társadalmi egyeztetés így elmaradt, amint azt Szabadi István (Mi Hazánk) és Máthé Zsuzsa (KDNP) is szóvá tette. A Jat. 17. § (1) bekezdésének előzetes hatásvizsgálat követelménye képviselői indítványokra nem vonatkozik közvetlenül (a rendelkezés a Kormányra és a helyi önkormányzatra írja elő a tájékoztatást), de a törvényjavaslat készítője a Jat. 18. § (5) bekezdése alapján köteles indokolást csatolni, ami megtörtént. A felkészülési idő (Jat. 2. § (3) bekezdés) mindazonáltal kérdés: a közmédia szervezeti átalakítása, az MTVA beolvadása, az MTI önállósítása, a Testület megválasztása és a hároméves költségvetési ciklusra való áttérés időt igényel. A javaslat a kihirdetést követő napon hatályba lépő részeket és a későbbi időpontra (2028) tolt költségvetési szabályokat egyaránt tartalmaz, ami önmagában helyes szerkezeti megoldás.

A javaslat az Mttv. számos rendelkezését módosítja és új fejezeteket iktat be, miközben az Mttv. továbbra is hatályban marad. A jogrendszer egységébe való illeszkedés (Jat. 2. § (4) bekezdés) két ponton érdemel figyelmet. Először: az Mttv. jelenlegi III. rész II. és III. fejezete (Közszolgálati Közalapítvány, Közszolgálati Testület) teljes egészében felváltódik, de a törvény többi részében található hivatkozások átvezetése (például a „Kuratórium” vagy „MTVA” fogalmakra való utalások) pontosságot igényel. A javaslat 37. §-ában felsorolt módosítandó és hatályon kívül helyezendő rendelkezések listája részletes, de a terjedelem és a módosított paragrafusok száma (több tucat) miatt a rendszertani koherencia ellenőrzése különös gondosságot igényel.

Másodszor: a javaslat az EMFA-val való összhangot deklarálja a preambulumban, de az EMFA rendelkezéseivel való részletes egyeztetés (például a szolgáltatók európai testületében való részvétel módjára vonatkozó szabályok) a részletes vitában finomításra szorulhat.

A javaslat szükségességét (Jat. 2. § (5) bekezdés) az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása, a közmédia dokumentált elfogultsága és a kormányprogram vállalásai indokolják. A kérdés nem a szükségesség, hanem a terjedelem: a 37 szakaszos javaslat a teljes közmédia-rendszert átalakítja, miközben az előterjesztők maguk jelezték, hogy a médiaszabályozás reformja „egy következő jogalkotási lépésben” kerül sorra. Ez a kétlépcsős megközelítés logikus, de a jelen javaslat terjedelme (a szervezeti átalakítás, a Testület létrehozása, a vezérigazgató-választás, a Médiatanács összetételének megváltoztatása, az MTI önállósítása, a költségvetési rendszer reformja, a sajtóalap létrehozása, a Közszolgálati Charta bevezetése) gyakorlatilag a teljes közmédia-szabályozást egyetlen törvénnyel rendezi át.

Eljárási megjegyzések

A T/200 sürgős tárgyalásba vételéről 15 óra 31 perckor szavaztak: 142 igen, 50 nem mellett elfogadták. A sürgősségi javaslat elfogadásához a jelen lévők kétharmadának igen szavazata kellett, amit a TISZA, a Mi Hazánk és az egyéni képviselők biztosítottak. A Fidesz és a KDNP egységesen nemmel szavazott.

Az általános vita az esti órákban zajlott, majd megnyílt a részletes vita szakasza. A részletes vita lefolytatását az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, a Művelődési Bizottság és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is bejelentette. A zárószavazásra az ülésterv szerint későbbi ülésnapon kerül sor.

6. Rendkívüli események

A 8. ülésnap az intenzív napirendhez képest a szokásos formai keretek között zajlott le, de a több mint nyolc és fél órás tanácskozás során számos feszült politikai pillanat és ülésvezetési vita is előfordult.

6.1 Ceremoniális események

Időpont	Esemény	Leírás
~13:00	Ülésnap megnyitása	Forsthoffer Ágnes elnök megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 8. ülésnapját. Jegyzők: Ujvári Szilvia és dr. Simicskó István.
~14:40	Személyes érintettség (napirend előtti blokk után)	Gyopáros Alpár, Balla György és Gulyás Gergely (Fidesz) személyes érintettség okán reagáltak Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalására a vitnyédi migránstábor ügyében.
~15:30	Szószólói mandátumigazolás	A Tát Margit lemondása miatt megüresedett román nemzetiségi szószólói mandátumot dr. Szucsigán László kapta meg. Dr. Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság elnöke ismertette a vizsgálat eredményét. Az Országgyűlés 187 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül igazolta a mandátumot.
~15:30	Sürgős tárgyalás elrendelése	A T/200. számú médiatörvény-módosítás sürgős tárgyalását 142 igen, 50 nem szavazattal rendelték el; a H/170. számú házszabály-módosítás sürgős tárgyalását 143 igen, 50 nem szavazattal fogadták el.
~15:35	Napirend elfogadása	Az Országgyűlés látható többséggel elfogadta a napirendet, amely kiegészült a T/200. számú előterjesztéssel.
~15:37	Bizottsági személyi döntés (S/210)	A Pénzügyi és Költségvetési Bizottságban Lukács Gábor (TISZA) helyett Trentin Balázs (TISZA) lett a bizottság tagja. Szavazás: 192 igen, 0 nem, 1 tartózkodás.
~17:25	Mentelmi ügy	A Pesti Központi Kerületi Bíróság rágalmazás vétsége miatt kérte Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogának felfüggesztését. A Mentelmi Bizottság a fenntartás mellett foglalt állást. Az Országgyűlés 6 igen, 181 nem, 3 tartózkodás arányban nem függesztette fel a mentelmi jogot.
~17:33	Szószólói eskütétel bejelentése	Az elnök bejelentette, hogy dr. Szucsigán László szószóló letette esküjét az Országgyűlés elnöke előtt, az esküokmányokat a jegyzők szabályszerűnek találták.
~18:43	Ügyrendi javaslat	Balla György (Fidesz) az azonnali kérdések lezárása után ügyrendi javaslatot terjesztett elő, amelyben kérte a házelnök asszonytól az ülésvezetés felülvizsgálatát.
21:50	Ülésnap lezárása	Kőszegi Krisztián elnök bezárta az ülést, tájékoztatva a képviselőket, hogy másnap reggel 9 órakor rendkívüli ülésre kerül sor.

6.2 Politikai gesztusok

Az ülésnap politikailag leghevesebb pillanatait Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása váltotta ki, amelyben a vitnyédi migránstábor ügyét tárta az Országgyűlés elé. A mintegy harminc perces felszólalás alatt folyamatos közbeszólások érkeztek a Fidesz és a KDNP soraiból; a miniszterelnök többször nevesítve szólította meg a volt kormánypárti politikusokat. Három fideszes képviselő is személyes érintettség okán kért szót reagálásra.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) az interpellációs viszonválasza során fényképeket mutatott fel a szószékről, amit az elnök helyreutasított, jelezve, hogy erre a házszabály nem ad lehetőséget. Toroczkai László szintén felmutatott egy papírlapot. Dúró Dóra vállalta az esetleges szankciót, és folytatta a felszólalását.

Az azonnali kérdések órájában feszültséget keltett, hogy Kőszegi Krisztián elnök Magyar Péter miniszterelnöknek „korlátlan időtartamban” adta meg a szót személyes érintettség címén, miközben Balla György (Fidesz) ügyrendi felszólalási kérelmét a napirendi pont végére utalta. Ez a Fidesz és a KDNP soraiból felzúdulást váltott ki. Balla György az azonnali kérdések lezárása után ügyrendi javaslatában kifogásolta az ülésvezetés szabályszerűségét, és kérte a házelnök asszonyt, hogy a következő házbizottsági ülésen vizsgálja meg az esetet. Az ülésvezetők ezt követően kétperces technikai szünetet rendeltek el, majd dr. Hallerné dr. Nagy Anikó vette át az elnöklést.