FUN Legal Tech

Házriport^AI
- az Országgyűlés 7. ülésnapjáról -

2026. június 9.

A Házriportot létrehozó jogi mesterséges intelligencia rendszer fejlesztője a FUN Legal Tech, az Ungváry Botond Ügyvédi Iroda legal tech műhelye.

Összefoglaló

Az Országgyűlés 2026. június 9-i ülésnapján napirend előtti felszólalások hangzottak el, majd két törvényjavaslat általános vitája zajlott. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a nap két fő témáját keretbe foglalta: a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SVH) megszüntetését és a gyűlöletkeltő reklámok visszaszorítását. Az ellenzéki frakcióvezetők (Toroczkai László, Rétvári Bence, Gulyás Gergely) a szuverenitásfeladás, a migrációs paktum és a miniszterelnök korábbi Fidesz-kötődése mentén bírálták a kormányt, a TISZA frakcióvezetője (Bujdosó Andrea Anna) az elmúlt tizenhat év örökségét állította szembe a változással. A T/123 (SVH megszüntetése) általános vitájában a TISZA és a kormány a hivatal közfeladat-nélküliségét hangsúlyozta, a Fidesz–KDNP a szuverenitásvédelem intézményi lebontásáról beszélt, a Mi Hazánk a megszüntetést elfogadta, de szélesebb reformot kért. A T/122 (gyűlöletkeltő reklámok, településkép, józsefvárosi ingatlanok, közbeszerzési átmeneti szabályok) vitája tartalmilag gazdagabb volt: a Fidesz és a KDNP fogalomhasználati, futó szerződési és salátatörvény-jellegű kifogásokat fogalmazott meg, amelyekre az előterjesztők részben nyitottan reagáltak. Szavazásra egyik javaslat esetében sem került sor; a módosító javaslatok benyújtási határideje 2026. június 11. 16:00 óra.

1. Ülés szabályszerűsége

A vizsgált 29 szabályból 7 alkalmazható a június 9-i ülésnapra; a fennmaradó 22 nem alkalmazandó (szavazás, interpelláció, azonnali kérdés, mentelmi eljárás, politikai vita, sürgős/kivételes eljárás, személyes érintettség nem fordult elő, a per-felszólalás időadatok pedig nem állnak rendelkezésre). Az alkalmazható szabályok mindegyike teljesült: megfelelési arány 100 % (7/7).

1.1 Általános rendelkezések

Vizsgált szempont	Eredmény	Események leírása
hsz-17-1-open – Ülést elnök nyitja és rekeszti (Hsz 17. § (1))	Megfelelt	Az ülést az elnök nyitotta meg (felsz. 1): „A tavaszi ülésszak hetedik ülésnapját ezennel megnyitom.” Az ülést dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnök rekesztette be (utolsó felszólalás): „Az ülést bezárom.” Mindkét aktus elnöki.
hsz-18-5-order – Napirend előtti frakció-sorrend (Hsz 18. § (1a) és (5))	Megfelelt	A miniszterelnök napirend előtti felszólalásához (felsz. 2) a frakcióvezetők a Hsz 18. § (1a) szerinti sorrendben szóltak hozzá: Mi Hazánk (6 fő, Toroczkai, felsz. 4), KDNP (8 fő, Rétvári, felsz. 6), Fidesz (44 fő, Gulyás, felsz. 8), majd kormánypárti TISZA (141 fő, Bujdosó, felsz. 10). Az elnök a sorrendet szóban is rögzítette (felsz. 3). A Hsz 18. § (5) szerinti önálló napirend előtti felszólalások szintén helyes sorrendben hangzottak el: Mi Hazánk (Toroczkai, felsz. 14), KDNP (Nacsa, felsz. 18), Fidesz (Panyi, felsz. 22), TISZA (Bugya, felsz. 26).
hsz-34-1 – 5 napos szabály benyújtás és általános vita között (Hsz 34. § (1))	Megfelelt	T/123: benyújtva 2026.06.02., általános vita 2026.06.09. – 7 nap eltelt (legalább 5 kötelező). T/122: benyújtva 2026.06.02., általános vita 2026.06.09. – 7 nap eltelt. Mindkét törvényjavaslat megfelel.
hsz-32-1 – Kijelölt bizottság minden törvényjavaslathoz (Hsz 32. § (1))	Megfelelt	T/123: kijelölt bizottság az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság (kijelölve 2026.06.03.). T/122: kijelölt bizottság az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság (kijelölve 2026.06.04.). Mindkét iromány rendelkezik kijelölt bizottsággal.
hsz-17-1-targy – Tárgyra-térés enforcement (Hsz 17. § (1))	Megfelelt	A T/123 általános vitájában Vitályos Eszter alelnök egyszer aktívan beavatkozott: Hende Máté képviselő (felsz. 42) a gyűlöletkeltésről kezdett beszélni, mire az elnök jelezte: „Egy másik törvényjavaslatról tárgyalunk jelenleg. A gyűlöletkeltés az majd a következő napirendi pont lesz.” Dr. Apáti István (felsz. 50) a Bujdosó Andrea Anna által mintegy nyolc percesnek nevezett felszólalásában az önkormányzati szuverenitásról beszélt a szuverenitásvédelmi vita keretében; Bujdosó Andrea Anna frakcióvezető ügyrendi felszólalásban (felsz. 51) kifogásolta az egyenlőtlen bánásmódot, az elnök a kiterjesztő értelmezésre hivatkozva nem szankcionálta a felszólalót. A T/122 vitájában nem merült fel tárgyra-térési probléma. Az elnök a konkrét esetben beavatkozott, a tágabb tematikai kitéréseket pedig eltűrte az elnöki mérlegelési jogkör keretében.
hsz-32-2 – Bizottság-bejelentés az általános vita megkezdéséig (Hsz 32. § (2))	Nem alkalmazandó	Sem T/123-hoz, sem T/122-höz nem kapcsolódott vitához kapcsolódó bizottság.
hsz-25-1 – Szavazás-mód és aritmetika konzisztenciája (Hsz 25. § (1), Alaptv. 5. cikk (6))	Nem alkalmazandó	A napon szavazás nem zajlott.
hsz-48-56-seq – OMJ-szavazás a zárószavazás előtt (Hsz 48. § (1), 56. §)	Nem alkalmazandó	Sem OMJ-, sem zárószavazás nem volt a napon.
hsz-48-8 – Sarkalatos kettős szavazás (Hsz 48. § (8), 50. § (3))	Nem alkalmazandó	Szavazás nem volt.
hsz-14 – Határozatképesség (Hsz 14. § (1)–(2))	Nem alkalmazandó	Szavazás nem volt, határozatképességi kérdés nem merült fel.
hsz-60-61-65 – Négyötödös kvórum (Hsz 60. §, 61. §, 65. § (1))	Nem alkalmazandó	Sürgős, kivételes eljárás vagy Házszabálytól való eltérés nem történt a napon.
hsz-77 – Megfontolásra visszaküldött törvény 60 napos határideje (Hsz 77. §)	Nem alkalmazandó	Ilyen iromány nem szerepelt a napirendben.
hsz-85 – Politikai vita 14–28 napos időablak (Hsz 85. §)	Nem alkalmazandó	V/-prefixű iromány nem volt a napirendben.
hsz-19-1 – Ügyrendi javaslat max 2 fő/frakció/aktus (Hsz 19. § (1))	Megfelelt	Egyetlen ügyrendi felszólalás hangzott el (Bujdosó Andrea Anna, felsz. 51, a TISZA részéről), a kvóta (2 fő/frakció/aktus) nem sérült.
hsz-21 – Tárgyalási szünet max 2 óra (Hsz 21. §)	Nem alkalmazandó	A leiratban tárgyalási szünet nem szerepel.
hsz-18-3 – Miniszter napirend előtti felszólalás max 10 perc (Hsz 18. § (3))	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
hsz-18-5-time – Napirend előtti felszólalás max 5 perc (Hsz 18. § (5))	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
hsz-38 – Vezérszónoki felszólalási minimum (Hsz 38. § (1))	Nem alkalmazandó	Per-felszólalás időadat nem áll rendelkezésre.
hsz-120-126 – Interpelláció és azonnali kérdés időtartam (Hsz 120. §, 124–126. §)	Nem alkalmazandó	Interpelláció és azonnali kérdés nem szerepelt a napirendben.
hsz-18-7 – Rendkívüli ügy valóban rendkívüli (Hsz 18. § (7), (1))	Megfelelt	A miniszterelnök napirend előtti felszólalása a Hsz 18. § (1) szerinti külön jogcímen történt, a Hsz 18. § (5) szerinti frakciós napirend előtti felszólalások pedig a ciklus bevett gyakorlatát követték. A házelnök egyiket sem utasította vissza.
hsz-20 – Személyes érintettség indokoltsága (Hsz 20. §)	Nem alkalmazandó	Személyes érintettség miatti felszólalás nem történt.
hsz-22 – Napirendi pont elnapolása (Hsz 22. §)	Nem alkalmazandó	Elnapolási javaslat nem hangzott el.
hsz-125-126 – Azonnali kérdés válasz érdemi (Hsz 125–126. §)	Nem alkalmazandó	Azonnali kérdés nem szerepelt a napirendben.
ogytv-42-5 – Interpelláció elutasított válasz utáni bizottsági vizsgálat (Ogytv 42. § (5)–(7))	Nem alkalmazandó	Interpelláció nem volt.
ogytv-46-fokozatossag – Házelnöki fegyelmi fokozatok (Ogytv 46–46/H. §)	Nem alkalmazandó	Rendreutasítás, szómegvonás vagy kizárás nem történt a napon.
ogytv-42-2-szemelyesen – Személyes válaszadási kötelezettség (Ogytv 42. § (2), Hsz 122. § (6))	Nem alkalmazandó	Interpelláció és kérdés nem szerepelt a napirendben.
ogytv-43-2-jelenleti – AK-ra kötelezettek jelenléte (Ogytv 43. § (2)–(3))	Nem alkalmazandó	Azonnali kérdés nem szerepelt a napirendben.
hsz-121-kompetencia – Interpelláció/kérdés hatásköri illeszkedése (Hsz 121. §)	Nem alkalmazandó	Interpelláció és kérdés nem volt.
ogytv-77-mentelmi – Mentelmi eljárás szabályossága (Ogytv 77. §, Hsz 146–147. §)	Nem alkalmazandó	Mentelmi ügy nem volt.

1.2 Az ülés vezetésének értékelése

Az ülés vezetése háromszor cserélt gazdát. A plenáris ülést az elnök nyitotta meg és vezette a napirend előtti felszólalások, valamint a T/123 előterjesztői nyitóbeszéd idejére. A T/123 általános vita elejétől Vitályos Eszter alelnök vette át az ülésvezetést (felsz. 31 után, a Hsz 17. § (4) alapján). A T/122 vita második felétől dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnök folytatta, majd ő is rekesztette be az ülést.

Vitályos Eszter alelnök egyszer avatkozott be érdemben a tárgyra-térés érdekében: a T/123 vitában Hende Máté gyűlöletkeltésről szóló kitérőjét leállította, helyesen jelezve, hogy az a következő napirendi pont tárgyát képezi. Ugyanakkor dr. Apáti István hosszabb, az önkormányzati szuverenitásra kiterjesztett okfejtését nem állította meg. Bujdosó Andrea Anna frakcióvezető ügyrendi felszólalásban kérte az egyenlő bánásmód biztosítását, az elnök asszony azonban az ülésvezetés saját hatáskörébe tartozónak minősítette a döntést, és a felszólalást nem szankcionálta. Az ügyrendi felszólalás és az elnöki reakció a Hsz 19. § (1) keretei között maradt.

A három ülésvezetési periódus mindegyikében a vita rendben folyt, a felszólalási időkeretek betartását az elnöki közlések jelezték (pl. Toroczkai felszólalásának lejártát Vitályos Eszter alelnök szóban jelezte a felsz. 15-ben). A nap folyamán sem rendreutasítás, sem szómegvonás, sem kizárás nem történt.

2. Frakciófegyelem

A 2026. június 9-i ülésnap napirendjén kizárólag napirend előtti felszólalások, valamint két törvényjavaslat (T/123 és T/122) általános vitája szerepelt; szavazásra nem került sor. Frakciófegyelmi elemzés csak név szerinti vagy gépi szavazások alapján végezhető, ilyen adat azonban ezen az ülésnapon nem keletkezett. Ennek megfelelően a frakciók (TISZA, Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) kohéziójáról százalékos összefoglaló táblázat nem állítható össze. A vitanapok fegyelmi szempontú értékelésére a soron következő szavazási ülésnapok adatai nyújtanak majd lehetőséget.

3. Kommunikációs elemzés

3.1 A nap felszólalásainak összegzése

Az Országgyűlés 2026. június 9-i ülésnapját Forsthoffer Ágnes házelnök nyitotta meg, tájékoztatva a képviselőket a vagyonnyilatkozatok maradéktalan benyújtásáról, majd átadta a szót napirend előtti felszólalásra Magyar Péter miniszterelnöknek. A miniszterelnök „A valódi szuverenitásról és az emberséges Magyarországról” címmel tartott beszédet, amelyben a nap két fő napirendi pontját – a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SVH) megszüntetését és a gyűlöletkeltő reklámok visszaszorítását – keretbe foglalta. Magyar Péter a szuverenitás szó „visszavételéről” beszélt, felsorolta a hivatal költségeit és vélt eredménytelenségét, párhuzamot vont Orwell 1984-jének „Igazság Minisztériumával”, majd a gyűlöletkeltő plakátkampányok gyermekekre gyakorolt hatásáról szólt. Viszontválaszaiban rendre vitatta az ellenzéki felszólalók állításait: a migrációs paktum kapcsán azt állította, hogy a volt kormány szándékosan nem akart megállapodni, megemlített egy szerinte titkos kormányhatározatot migránstábor építéséről Vitnyéden, és megerősítette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás szándékát.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője két napirend előtti felszólalást is tartott. Az elsőben az SVH megszüntetését ugyan támogatta, de a magyar szuverenitás szerinte valódi fenyegetéseiről – a 444 és a Partizán külföldi finanszírozásáról, az RTL tulajdonosi hátteréről és a választási rendszer aránytalanságáról – beszélt. Második felszólalásában kifejezetten a választási rendszer reformját követelte, kiemelve, hogy a TISZA 53%-os szavazataránnyal 71%-os mandátumarányt kapott. Toroczkai azt mondta: „Alkotmányozó nemzetgyűléssel kellene alkotmányozni”, és bírálta, hogy az RTL korábbi munkatársai kormánypozíciókba kerültek.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal nyitott, hogy Magyar Péter tizenhat évből tizennégyet az Orbán-rendszer részeseként töltött, tehát hiteltelen ennek bírálatában. Felszólalásának gerincét a migrációs paktum adta: részletesen ismertette az EU belügyi tanácsában lefolyt szavazási procedúrát, ahol a magyar és lengyel ellenszavazatokat szerinte szünetről szünetre „leszalámizták”, majd felszólította a miniszterelnököt, hogy jelentse ki egyértelműen: Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a szuverenitás fogalmának klasszikus értelmezéséből – államterület, népesség, főhatalom – indult ki, és azt állította, hogy a TISZA-kormány mindhármat sérti: a büntetőjogi szuverenitást az Európai Ügyészséghez csatlakozással, a lakosságot a migrációs paktummal, a főhatalmat pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével. Gulyás azt mondta: „Minden olyan lépését a kormánynak támogatjuk, ami akár uniós jogi fórumon kívánja ezt a migrációs paktumot megtámadni.”

Bujdosó Andrea Anna, a TISZA frakcióvezetője az előző tizenhat évet „mocsár”-metaforával jellemezte, amelyből a választók hidakat építve szabadultak ki. Felszólalása rövidebb és képiesebb volt, mint a többi frakciószónoké, és a valóságérzékelés különbözőségére hívta fel a figyelmet: „Muszáj magukba nézzenek, muszáj leszálljanak abból az elefántcsonttoronyból, és megnézzék, hogy mi a magyar valóság.”

A napirend előtti blokkban Nacsa Lőrinc (KDNP) a kárpátaljai magyar kisebbségi jogokról kérdezett, üdvözölve a szakértői szintű magyar–ukrán megállapodást, de garanciákat és menetrendet kérve. Velkey György László államtitkár válaszában megerősítette, hogy a megállapodást politikai szinten is rögzítik, az EU csatlakozási folyamatba beépítik, és Magyarország nem támogatja az ukrán gyorsított csatlakozást. Panyi Miklós (Fidesz) „Brüsszel diktál, az Országgyűlés pecsétel” címmel szólalt fel, számon kérve a miniszterelnökön a migrációs paktum végrehajtásáról szóló egyértelmű nyilatkozatot és a magyar–ukrán megállapodás bejelentésének helyszínét. Magyar Péter válaszában közölte, hogy a bejelentés a párizsi magyar nagykövetségről történt, nem kastélyból, és jelezte, hogy Beregszászon tervez politikai szintű találkozót az ukrán elnökkel.

Bugya László (TISZA) a Bászna Gabona-ügy tanulságairól tartott napirend előtti felszólalást, ismertetve a Szilágyi és Kósa családok közötti tulajdonosi összefüggésekre vonatkozó állításait és a felszólaló által tizenkettő-tizennégy milliárd forintra becsült kárt. Árvay Nikolett államtitkár válaszában a kormány vizsgálati szándékát erősítette meg.

A T/123 (SVH megszüntetése) általános vitájában Melléthei-Barna Márton előterjesztő harminc perces időkeretben tartotta meg nyitóbeszédét, amelyben alkotmányjogi keretbe helyezte az intézmény bírálatát. Bódis Péter államtitkár a kormány álláspontját ismertette. A vezérszónokok közül Molnár Zoltán (TISZA) a hivatal konkrét kiadásait boncolgatta – kétmilliárd forintos PR-költés, luxusiroda, „csillagászati” fizetések –, Szűcs Gábor (Fidesz) a „pici szuverenitásról lemondás” idézetét emelte ki, és vagyonnyilatkozati vitát indított a miniszterelnökkel. Juhász Hajnalka (KDNP) a hivatal reformját szorgalmazta megszüntetés helyett, Churchillt idézve: „A szabadság ára az örök éberség.” Apáti István (Mi Hazánk) a hivatal kritikáját kiterjesztette az élelmiszer-szuverenitásra, az energiaellátás biztonságára és az önkormányzati szuverenitásra, konkrétan a makói árok gázkészleteit említve. Hende Máté (TISZA) a Velencei Bizottság korábbi kritikáját idézte fel, rámutatva, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök most ugyanehhez a testülethez fordult.

A T/122 (gyűlöletkeltő reklámok) vitáját Tárkányi Zsolt és Bódis Kriszta társelőterjesztőként nyitották meg. Tárkányi a reklámháló-tilalomról és az önkormányzati jogkörök visszaadásáról beszélt, Bódis Kriszta a józsefvárosi Diószegi utcai lakók helyzetét ismertette személyes történeteken keresztül. Szemerey Samu államtitkár a Közlekedési Minisztérium támogatásáról biztosította a javaslatot. A vezérszónokok közül Csontos Bence (TISZA) első parlamenti felszólalásában a kampány során szerzett személyes tapasztalatokat osztotta meg, Tuzson Bence (Fidesz) a meglévő jogszabályi keretek elégségességét hangoztatta és fogalomhasználati problémákat jelzett, Nacsa Lőrinc (KDNP) a társasházi érdekképviseletekkel való egyeztetés hiányát és a futó szerződések kezelését firtatta, Novák Előd (Mi Hazánk) a törvényjavaslatot „tág gumiszabálynak” minősítette, amely szerinte ellehetetleníti a valós társadalmi problémák politikai vitáját. A további felszólalók közül Dúró Dóra (Mi Hazánk) a plakátpiac monopolizálását bírálta, Stumpf Péter (TISZA) szülőként az „Aranybudi”-plakátot idézte fel, Szűcs Dóra (TISZA) oktatásszakmai szempontokat emelt be, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pedig Micimackó-utalással reagált egy fideszes képviselő által kifogásolt influenszer-posztjára. Az ülésnap zárásaként Balatincz Péter (TISZA) a vidéki forráselosztás feudális logikáját bírálta napirend utáni felszólalásban.

3.2 Idézetlista

Az alábbi idézeteket a Házriport MI-rendszer a teljes ülésnapi leirat elemzése alapján emelte ki. A kiválasztás szempontja az volt, hogy mely mondatok kaphatnak várhatóan sajtóvisszahangot tartalmi súlyuk, retorikai erejük vagy hírértékük okán.

Felszólaló	Esemény / Kontextus	Idézet
Magyar Péter (miniszterelnök)	Napirend előtti felszólalás, az SVH-ról	„Ez a szó, kedves frakcióvezető úr, túlélte a Habsburg Birodalmat, túlélte a náci megszállást, túlélte a szovjet tankokat, túlélte a pártállamot, és úgy tűnik, kiderült, hogy túlélte önöket is, túlélte az Orbán-rendszert is.”
Magyar Péter (miniszterelnök)	Viszontválasz, az Európai Ügyészségről	„Sajnálom, hogy nem sikerült elvégezni a feladatát, amivel megbízta a bátor utcai harcos, basically street fighter. Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akár tetszik, akár nem.”
Toroczkai László (Mi Hazánk)	Napirend előtti, választási rendszer	„A TISZA valójában ötvenhárom százalékot kapott (…) de hetvenegy százalékot kapott. Ez nem igazságos, nem arányos, és ezért kell megváltoztatni a választási rendszert.”
Csontos Bence (TISZA)	Vezérszónok, T/122	„Félelmet, haragot és tömeges szorongást okoztak a magyar embereknek. Szándékosan árkokat ástak családok, barátok, magyar ember és magyar ember közé.”

3.3 Politikai dinamika

Az ülésnap politikai erőterében három törésvonal rajzolódott ki. Az elsődleges és legélesebb törésvonal a TISZA-kormánypárt és a Fidesz–KDNP között húzódott. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásától kezdve mindkét napirendi pont vitáján át folyamatos, személyes hangvételű szócsata zajlott. Magyar Péter visszatérően megszólította Gulyás Gergelyt és Rétvári Bencét, Rétvári pedig konzekvensen a miniszterelnök korábbi Fidesz-múltját emlegette. A Fidesz–KDNP fő támadási vonala a szuverenitásfeladás vádja volt (Európai Ügyészség, migrációs paktum), a TISZA-é pedig a tizenhat év öröksége és a közpénzpazarlás.

A második törésvonal a Mi Hazánk és a TISZA között jelent meg. Toroczkai László a külföldi médiafinanszírozásra és a választási rendszer aránytalanságára összpontosított. Magyar Péter viszontválaszaiban a Mi Hazánk alacsony szavazati arányát emelte ki, és a pártot a Fidesz–KDNP-vel és a DK-val próbálta egy platformra helyezni. Apáti István visszautasította a „Fidesz-szatellitpárt” minősítést, jelezve, hogy soha nem szavazott a Fideszre. Dúró Dóra a TISZA-t és a Fideszt egyaránt bírálta, konkrét adatokkal alátámasztva a Mi Hazánk médiamegjelenésének minimális voltát a kampányidőszakban.

A harmadik, kevésbé éles törésvonal frakción belüli feszültségként jelent meg a Fidesz és a KDNP között. Bár mindkettő ellenzéki pozícióból szólalt fel, hangsúlybeli eltérések mutatkoztak: Rétvári és Nacsa a migrációs paktumra és a kárpátaljai magyarok ügyére helyezte a hangsúlyt, Gulyás Gergely jogibb megközelítést alkalmazott, a Fidesz más felszólalói (Szűcs Gábor, Panyi Miklós, Tuzson Bence) pedig a napi politikai ütközetekre koncentráltak.

A felszólalói fegyelem mindhárom ellenzéki frakcióban tartott, a képviselők egységes üzenetekkel dolgoztak: a Fidesz–KDNP egyöntetűen bírálta az SVH megszüntetését, a Mi Hazánk a megszüntetést támogatta, de a szuverenitásvédelem más formáit követelte. A TISZA-frakción belül az egységes kormánypárti fellépés mellett érdemi tematikai munkamegosztás volt megfigyelhető: az előterjesztők az alkotmányjogi kerettel, a vezérszónokok a konkrét kiadásokkal és a személyes történetekkel foglalkoztak.

Az ülésnap hangulatjelzői tanúsága szerint a taps szinte kizárólag a saját frakció felszólalóit kísérte. Nevetés többször előfordult, jellemzően a miniszterelnök éles megjegyzéseinél (pl. az SVH elnökének Facebook-üzeneteiről szóló anekdotánál (Kacaj.) volt a legerősebb reakció). Az ülésvezetés változásai – Forsthoffer Ágnes után Vitályos Eszter (Fidesz), majd Hallerné Nagy Anikó (TISZA) – nem okoztak érdemi feszültséget, bár Bujdosó Andrea Anna ügyrendi felszólalásban jelezte, hogy Apáti István felszólalása nem a tárgyalt témáról szólt, mire Vitályos Eszter elnöki székből a szuverenitás „kiterjesztő értelmezésére” hivatkozott, amit a Mi Hazánk frakciója tapssal fogadott.

3.4 Visszatérő üzenetek

A nap leggyakrabban visszatérő szófordulata a „szuverenitás” különböző alakjaiban (szuverenitásvédelem, szuverén, nemzeti szuverenitás) jelent meg. A TISZA-frakció felszólalói következetesen „a szuverenitás fogalmának visszavétele” fordulatot használták, a Fidesz–KDNP „a szuverenitás intézményi garanciáinak lebontása” narratívát, a Mi Hazánk pedig az „élelmiszer-szuverenitás” és „energiaszuverenitás” fogalmakat emelte be.

A „tizenhat év” mint az elmúlt korszak megjelölése a TISZA szinte valamennyi felszólalójánál megjelent; a Fidesz–KDNP erre konzekvensen azzal válaszolt, hogy Magyar Péter ebből tizennégy évet a rendszer részeseként töltött. Ez a dialektika (a tizenhat év öröksége versus hiteltelen bíráló) a nap egyik leginkább bejáratott retorikai forgáspontja volt, és nem tekinthető újnak: az alakuló ülés és az előző ülésnap óta visszatérő elem.

A „gyermekek védelme” mindkét napirendi pontnál megjelent. A TISZA a gyűlöletkeltő plakátok gyermekekre gyakorolt traumatizáló hatásáról beszélt, a Fidesz–KDNP a családbarát reklámszabályozásról, a Mi Hazánk pedig a társadalmi célú hirdetések (pl. „A legférfiasabb dolog az apaság”) betiltását sérelmezte.

A „migrációs paktum” és a vonatkozó szójáték – Rétvári megfogalmazásában az illegális migránsok legális bevándorlóvá átminősítése – visszatérő elem volt a napirend előtti felszólalásokban. A Fidesz–KDNP egyetlen konkrét mondatra szólította fel a miniszterelnököt: „Nem fogjuk végrehajtani a migrációs paktumot.” Magyar Péter e mondat kimondását a teljes ülésnap során elkerülte, ehelyett a volt kormány mulasztásaira irányította a figyelmet.

A „közpénzpazarlás” narratíva új elemként tartalmazta a vitnyédi migránstáborról szóló bejelentést, a Brüsszel melletti Magyar Ház vásárlásának részleteit és a volt miniszterelnök vagyonnyilatkozatának kommentálását. Visszatérő elemként jelent meg az SVH költségvetése (évi 6,2, két évre 8,7 milliárd forint), Lánczi Tamás havi bruttó 5,5 millió forintos fizetése és a Hende Máté által III/III-as múltúként azonosított kutatóintézet-vezető.

Új elemnek számított ezen az ülésnapon a Bászna Gabona-ügy parlamenti tárgyalása (Bugya László), a józsefvárosi lakók ügye (Bódis Kriszta) és a vidéki forráselosztás „feudális logikájának” bírálata (Balatincz Péter). Ezek a felszólalások a TISZA-frakció tudatos tematikai bővítését jelezték: a korábbi ülésnapok kormány-ellenzék csatái mellett konkrét helyi és ágazati ügyek is bekerültek a parlamenti diskurzusba.

3.5 Jogalkotási eredmény-jelentés

Az ülésnap két törvényjavaslat általános vitáját tartalmazta. Szavazásra egyik esetben sem került sor.

Iromány	Tárgy	Előterjesztő(k)	Eljárási szakasz	Az ülésnap eredménye
T/123	A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről	Melléthei-Barna Márton (TISZA)	Általános vita	Az általános vita lezárult. Módosító javaslatok benyújtási határideje: csütörtök 16:00. TISZA: támogatja, Fidesz: ellenzi, KDNP: ellenzi (reformot javasol), Mi Hazánk: a megszüntetést támogatja, de szélesebb szuverenitásvédelmi intézkedéseket kér.
T/122	A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról	Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta, Csontos Bence (TISZA)	Általános vita	Az általános vita lezárult. Módosító javaslatok benyújtási határideje: csütörtök 16:00. TISZA: támogatja, Fidesz: a célt részben támogatja, a megvalósítást bírálja (fogalomhasználat, futó szerződések, társadalmi egyeztetés hiánya), KDNP: részletes aggályokat fogalmazott meg (társasházi bevételek, kifutási idők), Mi Hazánk: a gyűlöletkeltés visszaszorítását támogatja, de a reklámháló-tilalmat és a „gumiszabályt” ellenzi.

4. Jogalkotási szakmai elemzés

Az ülésnap két törvényjavaslat általános vitáját tűzte napirendre. Szavazásra egyik esetben sem került sor; mindkét javaslat a részletes vita szakaszának megnyitására vár. A módosító javaslatok benyújtási határideje 2026. június 11. (csütörtök) 16:00 óra.

4.1. T/123: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről

A javaslatot Melléthei-Barna Márton (TISZA) önálló képviselői indítványként nyújtotta be 2026. június 2-án. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság 2026. június 3-án kapta meg kijelölésre, 2026. június 8-án vette tárgysorozatba. A normál eljárási rend szerint zajlik, előrehozott vagy sürgősségi eljárásra nem került sor.

Az elfogadott napirend szerint a javaslat elfogadásához az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, valamint 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A sarkalatossági záradék (12. §) három forrásból építkezik: az 1. alcím, a 9. § (1) bekezdése és a 10. alcím az R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatos; a 2. alcím a 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatos (a nemzetbiztonsági törvényi hivatkozás miatt); a 6. § b) pontja pedig az 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelenlévő képviselők kétharmadával elfogadandó házszabályi rendelkezés.

A törvényjavaslat tizenhárom szakaszból (1-13. §) áll. Az 1. § négy bekezdésben rendezi a megszüntetés lényegét: a Szuverenitásvédelmi Hivatal a hatálybalépés napján megszűnik, általános jogutódja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium lesz, a folyamatban lévő eljárások a hatálybalépés napján megszűnnek, az elnök és az elnökhelyettesek megbízatása ugyanekkor szűnik meg. A 2-9. § nyolc hatályos törvényből vezeti ki a Hivatalra vonatkozó rendelkezéseket: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényből, a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényből, a központi államigazgatási szervekről szóló 2010. évi XLIII. törvényből, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényből, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényből, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényből, a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvényből és az EU-s költségvetési források ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényből. A 10. § hatályon kívül helyezi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt. A 11. § szerint a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 13. § felhatalmazó rendelkezést tartalmaz az igazságügyért felelős miniszter számára a megszüntetés részletes szabályainak rendeletben történő megállapítására.

Az általános indokolás szerint a Hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el”, létrehozása „pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”, valódi célja pedig az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”. A részletes indokolás az 1. §-hoz a megszüntetés tényét rögzíti, a 2-10. §-hoz „a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos egyéb törvényi szabályok kivezetése a jogrendszerből” megfogalmazást használja.

A T/123 által megszüntetendő hatályos jogszabály a 2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről, amelyet 2023. december 21-én hirdettek ki és amely 2024. március 2-án lépett hatályba. Ez a törvény a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján létrehozott, elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szervként” definiálta (1. § (1) bekezdés). A törvény szerint a Hivatal „független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható” (1. § (2) bekezdés), fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv (1. § (4) bekezdés), amelynek költségvetése a központi költségvetésben önálló fejezet, és kizárólag a Hivatal hozzájárulásával csökkenthető (1. § (7) bekezdés).

A 2023. évi LXXXVIII. törvény a Hivatal feladatait két irányban határozta meg. Elemző, értékelő és javaslattevő tevékenysége (2. §) körében szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakított ki és alkalmazott, információk és adatok értékelésével elemezte a nemzeti szuverenitás érvényesülését, javaslatokat és ajánlásokat dolgozott ki, évente nemzeti szuverenitásjelentést készített, valamint kutatási tevékenységet végzett. Vizsgálati tevékenysége (3. §) körében feltárta és vizsgálta a külföldi érdekek szolgálatában végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, amennyiben azok „Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik” (3. § a) pont). Emellett feltérképezte a külföldről származó támogatással a választások kimenetelére vagy a választói akarat befolyásolására ható szervezeteket (3. § b)-c) pont).

A Hivatal vizsgálati jogkörei széleskörűek voltak. A 7-8. § alapján a vizsgált szervezettől és bármely érintett állami vagy önkormányzati szervtől, szervezettől vagy személytől tájékoztatást és adatszolgáltatást kérhetett, az általa vizsgált szervezet kezelésében lévő összes adatot megismerhette, arról másolatot készíthetett, az összes iratba betekinthetett, írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhetett (8. § (1) bekezdés). A közreműködésre kötelezettek a Hivatal által megállapított határidőn belül kötelesek voltak eleget tenni a megkeresésnek; a mulasztást a Hivatal vizsgálata során rögzítette és az éves jelentésben kiemelte (7. § (4) bekezdés). Az eseti vizsgálatok eredményeit a Hivatal honlapján közzétette (6. § (1) bekezdés), éves nemzeti szuverenitásjelentést készített (6. § (2)-(3) bekezdés), amelyet megküldött az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságának és a Kormánynak. A vizsgálati eljárás nem minősült közigazgatási hatósági eljárásnak, közigazgatási pernek nem volt helye (8. § (2) bekezdés), és a nyilvánosságra hozott jelentéssel szemben sem volt jogorvoslati lehetőség (6. § (7) bekezdés).

A Hivatal szervezetéről: az elnököt a köztársasági elnök nevezte ki hat évre a miniszterelnök javaslatára (14. § (1) bekezdés), mentelmi joggal rendelkezett (15. § (5) bekezdés), illetménye az MNB alelnöki bér 80%-a volt (19. § (1) bekezdés). A Hivatal két elnökhelyettesét az elnök nevezte ki hat évre (17. § (1) bekezdés). A törvény emellett kutatóintézet működtetéséről is rendelkezett (13. §), amely a Hivatal önálló szervezeti egységeként kutatási, elemzési feladatokat, kiadványok megjelentetését és konferenciák szervezését végezte.

Az 1-20. §-ok és a 22. § az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősültek (23. § (1) bekezdés).

A vita

Melléthei-Barna Márton (TISZA) – előterjesztő, 30 perces időkeret

Nyitóbeszédében három pilléren építette fel az érvelést. Elsőként azzal, hogy a Hivatal tényleges közfeladatot nem látott el, mivel a nemzetbiztonság, a választások tisztasága és a közélet átláthatósága terén a meglévő intézmények (ügyészség, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, választási igazgatás, Számvevőszék, bíróságok) teljes lefedettséget biztosítottak. Másodsorban a „chilling effect” jelenségére hivatkozott: a Hivatal nem klasszikus szankcióval, hanem vizsgálatindítással, jelentéskészítéssel, címkézéssel gyakorolt nyomást, ami önmagában dermesztő hatást fejtett ki a szabad közéleti részvételre. Harmadsorban a szuverenitás fogalmának visszavételét hangsúlyozta: az előterjesztő szerint a javaslatnak nem az a lényege, hogy az ország lemond szuverenitásának védelméről, hanem hogy a szuverenitás ne legyen „politikai bunkósbot”. A jogállami garanciák betartásával, világos hatáskörök alapján, bírói kontroll mellett kell a valódi fenyegetésekkel szemben fellépni.

Dr. Bódis Péter – igazságügyi államtitkár, kormány képviseletében

A kormány álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a szuverenitás védelmének megszüntetése, hanem egy „politikai konstrukció” felszámolása. A Hivatal „nem egy valós közjogi szükségletre adott választ”, hanem „politikai célú nyomásgyakorlásról, megbélyegzésről és félelemkeltésről” szólt. Kiemelte a közpénzügyi vonatkozást: a Hivatal fenntartási költségeit a magyar adófizetők állták, miközben „minden forintnak helye van az oktatásban, az egészségügyben, a rendvédelemben”. A törvényjavaslat technikai oldaláról megjegyezte, hogy a Hivatalhoz kapcsolódó rendelkezéseket a magyar jogrendszerből kivezetik.

Molnár Zoltán (TISZA) – vezérszónok

A TISZA-frakció nevében a Hivatal működésének részletes kritikáját adta. A költségekről konkrét számokat idézett: két év alatt 8,7 milliárd forint működési költség, amelyből mintegy 2,1 milliárd forint (a büdzsé negyede) Balászy Gyula üzleti érdekeltségeihez áramlott kommunikációs és PR-kampányokra. Emellett luxusiroda-bérletet és „csillagászati összegű” vezetői fizetéseket említett. Tartalmilag is bírálta, hogy a Hivatal a valódi szuverenitási kockázatokat (titkosított külföldi hitelek, kritikus infrastruktúra átjátszása, agyelszívás) nem vizsgálta, hanem civileket, környezetvédőket és független újságírókat „vegzált”.

Szűcs Gábor (Fidesz) – vezérszónok

A Fidesz részéről nem meglepetésként értékelte a megszüntetést, utalva Magyar Péter 2024. október 15-i kijelentésére, miszerint „egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani”. Felvetette, hogy a megszüntetés a brüsszeli paktum (az Európai Bizottsággal kötött megállapodás) előfeltétele lehet, és Ursula von der Leyen szavait idézte a migrációs paktum végrehajtási feltételeiről. A javaslat érdemi jogalkotási tartalmáról nem fogalmazott meg észrevételeket; felszólalásának jelentős része személyes jellegű vitába ment át a kormánypárti képviselők vagyoni viszonyairól és a pozícióhalmozásról.

Dr. Juhász Hajnalka (KDNP) – vezérszónok

A KDNP elvi alapon ellenezte a megszüntetést. Álláspontja szerint a modern szuverenitás elleni fenyegetések (energiapolitika, migráció, mezőgazdaság, foglalkoztatáspolitika terén megjelenő külföldi befolyás) intézményes választ igényelnek. A hivatal működési hibáit nem vitatta, de reformot javasolt az azonnali felszámolás helyett: átláthatóság növelése, garanciák javítása, hatékonyabb működés kialakítása. Aggodalmát fejezte ki, hogy a megszüntetés „Brüsszel elvárásainak való megfelelést szolgál”, és a szuverenitás intézményi védelmi rendszerének lebontásaként értékelte. A Churchill-idézet erejéig retorikus lezárást adott: „A szabadság ára az örök éberség.”

Dr. Apáti István (Mi Hazánk) – vezérszónok

A Mi Hazánk a Hivatal megszüntetését önmagában nem ellenezte, de a szuverenitásvédelem kérdéskörét jóval szélesebb keretben tárgyalta. A Hivatalt „felesleges intézménynek”, „politikai kifizetőhelynek” és „show-hivatalnak” nevezte, amelynek hitelét tovább rombolta, hogy „egy III/III-as múlttal rendelkező személy volt az egyik vezető beosztottja”. A felszabaduló 6,2 milliárd forint éves költségvetés átcsoportosítását kérte a polgári titkosszolgálatok személyi állományának és technológiájának fejlesztésére. A vita kereteit kiterjesztve felvetette az élelmiszer-önrendelkezés, az energiaszuverenitás (a makói árok gázkincse), a Terrorelhárítási Központ jövője, a Nemzeti Információs Központ (NIK) sorsa és az önkormányzati szuverenitás kérdéseit is. Az utóbbi kapcsán terjedelmes fejtegetést tartott az előrehozott önkormányzati választások és a mandátumcsökkentés veszélyeiről.

Hende Máté (TISZA) – képviselői felszólalás

A Velencei Bizottság kritikájára hivatkozva emelte ki, hogy a Hivatal megalakulásakor az a testület „éles kritikát” fogalmazott meg, megállapítva, hogy a hivatal működése „aránytalan és súlyosan csorbítja a demokratikus vitákat”. Ironikusan jegyezte meg, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök most „pontosan ehhez a testülethez fordult segítségért”. A működés részleteiből kiemelte Lánczi Tamás elnök havi bruttó 5,5 millió forintos juttatását és évi 500 ezer forintos ruhapénzét, az egymilliárd forintos Rákóczi úti irodaházbérletet, valamint Horváth József kutatóintézeti vezető III/III-as múltját.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) – kétperces hozzászólás

Röviden megjegyezte, hogy az önkormányzatiság kérdése szorosan kapcsolódik a szuverenitásvédelemhez, és aggodalmát fejezte ki az előrehozott önkormányzati választások lehetőségével és az ötszáz fő alatti települések önálló önkormányzatának megszüntetésével kapcsolatos felvetésekről.

Nacsa Lőrinc (KDNP) – kétperces hozzászólás

A Velencei Bizottságra vonatkozó érvet visszafordította a TISZA-ra: ha a képviselők elfogadták két évvel ezelőtt a Bizottság kritikáját, akkor a köztársasági elnök ügyében várható állásfoglalást is el kell fogadniuk. Konzisztens jogértelmezést kért mindkét oldaltól.

Melléthei-Barna Márton (TISZA) – előterjesztői zárszó

Az érdemi észrevételek közül a szuverenitásvédelem fontosságát nem vitatta, de megerősítette, hogy arra a meglévő intézmények (titkosszolgálatok, rendőrség) alkalmasak, a Hivatalnak „ténylegesen nincsen hatásköre, és egyetlen célja a politikai nyomásgyakorlás”. A brüsszeli paktum vádját visszautasította: „Ez egy önálló képviselői indítványként ment be, nem kormányelőterjesztés volt.” A 2025. évi 6,2 milliárd forintos költségvetés átcsoportosítását a szuverenitást ténylegesen védő intézmények számára ígérte.

Jogi értékelés

A T/123 egy olyan javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely egyetlen autonóm államigazgatási szervet szüntet meg, és ezzel párhuzamosan nyolc további törvényből vezeti ki az erre a szervre épülő rendelkezéseket. A javaslat súlyát az adja, hogy a megszüntetendő 2023. évi LXXXVIII. törvény maga is sarkalatos, az R) cikk (4) bekezdésére épül, és a Hivatal vizsgálati jogköreivel, valamint adatkérési hatáskörével a közjogi intézményrendszer szövetébe illeszkedett.

A Jat. 2. § (4) bekezdés a) pontja megköveteli, hogy a jogszabály feleljen meg az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek; a 15/A. § pedig előírja, hogy az előkészítő mérlegelje a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és csak akkor tegyen javaslatot megalkotásra, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges. A T/123 preambuluma három megállapítással támasztja alá a megszüntetés szükségességét: a Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el; létrehozása politikai szándékot szolgált; valódi célja az állampolgárokra, szervezetekre és sajtótermékekre gyakorolt politikai nyomás volt. Az indokolás ezen túl arra hivatkozik, hogy „a koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenység állami szervek keretében történő támogatásának semmilyen ésszerű indoka nincsen egy alkotmányos demokráciában”.

A hatályos 2023. évi LXXXVIII. törvény ismeretében a szükségesség megítéléséhez az a kérdés adja a kulcsot, hogy a Hivatal jogköreit más intézmények lefedik-e. A törvény 3. §-a szerinti vizsgálati feladatok (külföldi érdekképviseleti tevékenységek feltárása, dezinformáció vizsgálata, a demokratikus döntéshozatali folyamatok befolyásolásának feltérképezése, a választások kimenetelére ható külföldi finanszírozás vizsgálata) tartalmukat tekintve átfednek a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bűnüldöző szervek és a választási szervek hatásköreivel. A Hivatal sajátossága viszont abban állt, hogy vizsgálati eljárása nem minősült közigazgatási hatósági eljárásnak (8. § (2) bekezdés), közigazgatási pernek nem volt helye, és a nyilvánosságra hozott jelentéssel szemben sem volt jogorvoslat (6. § (7) bekezdés). Ez a garanciahiány adott alapot a Velencei Bizottság korábbi kritikájának, és ez az a sajátosság, amelyre az előterjesztő a „chilling effect” (dermesztő hatás) érvét alapozza. A Hivatal tehát egy jogorvoslat nélküli, de széles nyilvánosságot kapó vizsgálati fórumként működött, amelynek megállapításai formálisan nem jártak jogkövetkezménnyel, informálisan viszont nyomásgyakorlási eszközként voltak alkalmazhatók. A preambulum politikai hangvétele ellenére az érvek mögötti tényalap megáll: a Hivatal olyan vizsgálati jogkört gyakorolt, amelyhez sem szankcionálási hatáskör, sem eljárási garancia, sem jogorvoslati lehetőség nem társult.

A Jat. 2. § (2) bekezdése tiltja a visszaható hatályú jogalkotást: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, és nem vonhat el vagy korlátozhat jogot. A T/123 kizárólag a jövőre nézve rendelkezik: a Hivatal a hatálybalépés napján szűnik meg, a megbízatások ugyanekkor járnak le, a folyamatban lévő eljárások ugyanekkor szűnnek meg. A kihirdetést követő napi hatálybalépés (11. §) megfelel a Jat. 7. § (1) bekezdésének. Az 1. § (3) bekezdése ugyanakkor a folyamatban lévő eljárások azonnali megszüntetéséről rendelkezik. A hatályos törvény 6-8. §-ai szerint a Hivatal eseti vizsgálatokat folytatott, amelyek során az általa vizsgált szervezettől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá bármely érintett szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kért (7. §), az adatokat megismerhette, másolatot készíthetett, iratokba betekinthetett, írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhetett (8. § (1) bekezdés). A közreműködésre kötelezettek a Hivatal által megállapított határidőben kötelesek voltak ezeknek eleget tenni (7. § (3) bekezdés). Ezek a vizsgálatok a hatálybalépés napjával lezárás nélkül, eredmény nélkül szűnnek meg. A javaslat nem rendezi, hogyan kezelendők a vizsgálati iratok, a vizsgált szervezetektől már begyűjtött adatok, a folyamatban lévő adatszolgáltatási megkeresések és az esetleg már elkészült, de még nem közzétett vizsgálati megállapítások a jogutód minisztériumnál. Bár ez nem visszaható hatály, a Jat. 2. § (3) bekezdése szerint a hatálybalépés időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. A vizsgálati iratok sorsáról és az adatkezelési átmenetről a felhatalmazó rendelkezés (13. §) alapján kiadandó miniszteri rendelet hivatott gondoskodni, de e rendelet tartalmáról és határidejéről a javaslat hallgat.

A Jat. 2. § (1) bekezdése értelmében a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A javaslat szövege tömör és egyértelmű: a megszüntetés, a jogutódlás, a megbízatások megszűnése és a hatályon kívül helyezendő jogszabályhelyek tételesen megjelöltek. A 2-9. §-ok precízen azonosítják a módosítandó és hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket. A Jat. 10. § (1) bekezdésének megfelelően minden hatályon kívül helyezés tételes megjelöléssel történik. A 8. § (1) bekezdése a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvényben a Hivatal nevének törlésével egyidejűleg újra felsorolja az összes megmaradó intézményt, ami szerkesztéstechnikailag elfogadható, bár hosszú felsorolást eredményez.

A Jat. 5. § (1) bekezdése megköveteli, hogy a felhatalmazó rendelkezés tartalmazza a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A 13. § felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg „a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével kapcsolatos részletes szabályokat”. A jogosult egyértelmű (az igazságügyért felelős miniszter), a tárgy is azonosítható (a megszüntetés részletei), de a keretek meglehetősen tágak. A Jat. 5. § (2) bekezdés b) pontja tiltja az olyan felhatalmazás adását, amely a jogszabály egészének végrehajtására szól. A 13. § megfogalmazása ehhez közel áll. Célszerű értelmezéssel a felhatalmazás a vagyonátadás, a munkaügyi átmenet, a vizsgálati iratok kezelése és az irattári szabályok technikai részleteire vonatkoztatható, de a jogszabályszöveg ezt nem szűkíti le. Egy szűkebb felhatalmazási klauzula (amelyben a tárgy és a keretek az átadás-átvételi, személyügyi és iratkezelési kérdésekre korlátozódnak) jobban szolgálná a Jat. 5. §-ának célját.

A vita minőségéről szólva: a T/123 körüli vita sajátos aránytalanságot mutatott. Az előterjesztő és a kormányoldal felszólalásai – a nyitóbeszéd, az államtitkári felszólalás, a vezérszónoki beszéd és a zárszó – tették ki a vita nagyobb részét; a lényegi jogi tartalom eközben alig változott. A TISZA-oldal érvei a preambulumban foglalt politikai értékelés szónoklatos kibontásai voltak. Az ellenzéki oldalról érdemi jogalkotási észrevétel kevés hangzott el: a Fidesz vezérszónoka (Szűcs Gábor) a brüsszeli paktum és a vagyonnyilatkozatok irányába terelte a vitát, a javaslat normaszövegéhez egyáltalán nem szólt hozzá. A KDNP (dr. Juhász Hajnalka) volt az egyetlen frakció, amely alternatív jogalkotási megoldást vetett fel (reform a megszüntetés helyett), bár ezt sem dolgozta ki jogszabályszöveggé, és nem hivatkozott a hatályos törvény konkrét rendelkezéseire, amelyeket módosítana. A Mi Hazánk (dr. Apáti István) a szuverenitásvédelem szélesebb összefüggéseibe helyezte a kérdést, de a javaslat szövegéhez nem fűzött technikai észrevételeket. Az általános vita inkább politikai pozíciónyilatkozatok sorozata volt, és nem járult hozzá érdemben a normaszöveg javításához. A hatályos 2023. évi LXXXVIII. törvény konkrét jogköreiről (a 7-8. § szerinti adatkérés, a 6. § szerinti jelentéskészítés, a kutatóintézet működése) egyetlen felszólaló sem fejtett ki részletes elemzést; a vita végig a szuverenitásvédelem politikai szimbolikáján mozgott.

Eljárási megjegyzések

Benyújtás: 2026. június 2. – Bizottság kijelölése: 2026. június 3. (Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság) – Tárgysorozatba vétel: 2026. június 8. – Általános vita: 2026. június 9. A benyújtás és az általános vita között hét nap telt el; ez megfelel a házszabályban előírt legalább ötnapos szabálynak.
Módosító javaslatok benyújtási határideje: 2026. június 11. (csütörtök) 16:00 óra.
Az általános vita során a TISZA oldaláról az előterjesztő (Melléthei-Barna Márton) nyitóbeszédet és zárszót tartott, felszólalt dr. Bódis Péter államtitkár a kormány nevében, Molnár Zoltán vezérszónokolt, Hende Máté képviselői felszólalást tartott. Az ellenzéki oldalról Szűcs Gábor (Fidesz), dr. Juhász Hajnalka (KDNP) és dr. Apáti István (Mi Hazánk) vezérszónokoltak; kétperces hozzászólásokkal éltek Dócs Dávid (Mi Hazánk), Szűcs Gábor (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) és ismételten dr. Apáti István (Mi Hazánk). Bujdosó Andrea Anna (TISZA) frakcióvezető ügyrendi felszólalást tett a témától való eltérés jelzésére.
A javaslat önálló képviselői indítvány, nem kormány-előterjesztés. Ez azt jelenti, hogy a Jat. IV. fejezetében előírt előzetes hatásvizsgálat (17. §) és társadalmi egyeztetés (19. §) nem terhelte az előkészítőt a kormányzati jogszabály-előkészítésre vonatkozó szabályok szerint, bár a jogalkotás általános követelményei (Jat. II. fejezet) természetesen irányadók.

4.2. T/122: A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról

A javaslatot Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence (TISZA) közösen nyújtották be 2026. június 2-án, szintén önálló képviselői indítványként. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság 2026. június 4-én kapta meg kijelölésre, 2026. június 8-án vette tárgysorozatba. Az elfogadott napirend szerint a sarkalatos részek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A sarkalatossági záradék (19. §) az Alaptörvény IX. cikk (3) és (6) bekezdésére, a XXIX. cikk (3) bekezdésére, a 2. cikk (1) bekezdésére, a 23. cikkére és a 35. cikk (1) bekezdésére hivatkozik.

A javaslat hat hatályos törvényt módosít, 19 szakaszból (1-19. §) és egy mellékletből áll.

Az 1. alcím (1. §) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. §-át új (4) bekezdéssel egészíti ki. A bekezdés médiatartalom részeként tiltja az olyan politikai reklám terjesztését, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, valamely nemzet, nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy „a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”. A tilalmat kiterjeszti a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon felhasználó képi és audiovizuális tartalmakra is.

A 2. alcím (2. §) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-át új (8a) bekezdéssel egészíti ki. A Médiatanács hatáskörét bővíti: a médiaszolgáltató kérelmére tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében határozatban dönt, hogy egy közlemény az Smtv. 17. § (4) bekezdése szerinti tiltott politikai reklámnak minősül-e.

A 3. alcím (3-5. §) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása. A 2. melléklet cseréjével kiveszi a jelenleg is önkormányzati tulajdonban álló lakóépületeket az ex lege állami tulajdonba kerülés hatálya alól; a mellékletben kizárólag a már korábban állami tulajdonba került két ingatlan (a Dugonics utcai iskola és a Sárkány utcai hulladékudvar) marad. Az 51/B. § szövegének módosítása, a (2), (5)-(7) bekezdés és az 51/C. § hatályon kívül helyezése a lakóépületek vonatkozásában okafogyottá vált kártalanítási és cserelakás-szabályokat vezeti ki.

A 4. alcím (6-9. §) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt módosítja. A plakátokra (144. § (2a)-(2b) bekezdés), a politikai reklámra (147. § (1a)-(1b) bekezdés) és a politikai hirdetésre (148. § (2a)-(2b) bekezdés) egyaránt kiterjeszti a gyűlöletkeltési és emberi méltóságot sértő tartalmak, valamint a kiskorúak fejlődésére káros tartalmak tilalmát. A 144. § (5) bekezdését módosítva megtiltja a plakátelhelyezést közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági eszközökön, jelzőtáblán és fás szárú növényen.

Az 5. alcím (10. §) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása. A FAKSZ-rendszer (felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó) átmeneti szabályainak hatályát 2026. június 30-ról 2026. december 31-re hosszabbítja.

A 6. alcím (11-17. §) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása. Visszaadja az önkormányzatoknak a reklámeszközök elhelyezésének szabályozási jogkörét: településképi bejelentési eljáráshoz köti az elhelyezést (104. § (7) bekezdés új szövege), lehetővé teszi további tilalmi területek kijelölését (103. § (1) bekezdés f) pont), a bírságbevételt önkormányzati saját bevétellé teszi (105. § (3) bekezdés). A reklámhálókat és építési reklámhálókat az alkalmazható reklámeszközök köréből kivezeti (104. § (3) bekezdés új szövege szerint gazdasági reklám közterületen „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” helyezhető el). A reklámhordozó maximális méretét 15 m²-ben határozza meg (104. § (4) bekezdés). A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő reklámeszközök eltávolítási határidejét 2026. szeptember 30-ban állapítja meg (230. § (4)-(5) bekezdés). A reklámeszköz elhelyezésére vonatkozó szerződés maximális futamideje tizenöt évre módosul (104. § (11) bekezdés). A településképi bejelentési eljárás tudomásulvétele öt évig érvényes (99. § (2a) bekezdés). A reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett területek kijelölésére felhatalmazó rendelkezést kap a települési, a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat (225. § (8) bekezdés 4-5. pont, (10) bekezdés 9-10. pont). A 6. alcím hatályba léptető (18. §) és sarkalatossági záradék (19. §) zárja a javaslatot.

A reklámszabályokat és a politikai reklámtilalmakat érintő alcímek (1., 2., 4. és 6. alcím) 2026. augusztus 1-jén lépnek hatályba; a józsefvárosi ingatlanokat és a közbeszerzési szaktanácsadókat érintő részek (3. és 5. alcím) a kihirdetést követő napon.

Az általános indokolás három fő közérdeket jelöl meg: az emberi méltóság védelme a gyűlöletkeltő politikai reklámokkal szemben; a településkép védelme a gazdasági reklámok elburjánzása ellen; és a józsefvárosi önkormányzati lakóépületek tulajdoni helyzetének rendezése az Alaptörvény XIII. cikke (tulajdonvédelem) és 32. cikke (önkormányzati autonómia) alapján. Emellett a közbeszerzési szaktanácsadói rendszer működési folytonosságát biztosítja. Az indokolás az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára és az Európa Tanács ajánlásaira hivatkozik, de konkrét döntésszámokat nem jelöl meg.

A vita

Tárkányi Zsolt (TISZA) – társelőterjesztő, nyitóbeszéd

A hat törvényt érintő javaslat öt szabályozási területét ismertette: a politikai reklámok tartalmi korlátait, az önkormányzati hatáskörök visszaállítását a reklámszabályozásban, a reklámhálók betiltását, a józsefvárosi lakóépületek helyzetének rendezését és a FAKSZ-rendszer átmeneti meghosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy „a kormány irányába elvárás, hogy a jövőben is folytassa az érintett területek szabályozásának felülvizsgálatát”.

Bódis Kriszta (TISZA) – társelőterjesztő, nyitóbeszéd (józsefvárosi rész)

A NKE-törvény módosítását az érintett lakók szemszögéből mutatta be. Részletesen ismertette a 2024 áprilisától tartó tulajdonelvonási folyamatot, a háromszor módosított határidőket és a közel 155 háztartás bizonytalanságát. Konkrét személyes történeteket idézett: az egyedülálló nyugdíjas, aki két éve dobozban tartja a holmiját; a stroke után féloldalas bénulással és látásvesztéssel küzdő fiatalember a második emeleti szoba-konyhában. A Józsefvárosi Önkormányzat DIÓ2030 fejlesztési koncepcióját szembeállította az állami oldal tervnélküliségével.

Szemerey Samu – közlekedési és beruházási államtitkár, kormány képviseletében

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium nevében a törvényjavaslat egészének támogatását fejezte ki. A magyar építészetről szóló törvény módosítási elemeit sorolta: az önkormányzati hatáskörök visszaállítása (tilalmi területek kijelölése, településképi bejelentés, bírságbevétel), a reklámhálók betiltása, a 15 m²-es felületkorlát és a 2026. szeptember 30-i eltávolítási határidő. Megjegyezte, hogy „a minisztérium részéről felvesszük és támogatni tudjuk a szeptember végi határidő kitolását”, valamint „az óriásplakátok elhelyezési szabályainak egyértelművé tétele” is indokolt lehet.

Csontos Bence (TISZA) – vezérszónok

Első parlamenti felszólalásában a gyűlöletkeltő politikai reklámok társadalmi hatására összpontosított. Személyes kampánytapasztalatokkal illusztrálta, hogyan keltett „félelmet, haragot és tömeges szorongást” az előző kormányzat kampánypolitikája: anyák és nagymamák rettegtek a háborútól, aktivistákat hazaárulónak neveztek. A javaslat célját a politikai vita minőségének helyreállítására szűkítette: „a politikai vita újra vita legyen – érvek, programok, értékek és felelős állítások ütköztetése”.

Tuzson Bence (Fidesz) – vezérszónok

A Fidesz legrészletesebb jogi észrevételeit fogalmazta meg. Öt pontban bírálta a javaslatot: (1) Salátatörvény-jelleg: az átfogó, hat törvényt módosító javaslat egyéni képviselői indítványként társadalmi vita nélkül került benyújtásra. (2) Párhuzamos szabályozás: a médiatörvény 14. és 17. §-a, valamint a Btk. 332. §-a (közösség elleni uszítás) már tiltja a gyűlöletkeltő megjelenést, az új (4) bekezdés tehát a Jat. 3. §-a szerinti indokolatlan párhuzamos jogalkotás. (3) Fogalomhasználati probléma: az új tilalmi tényállás tág fogalmakat vezet be („gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítása”), amelyeknek nincs definíciója, és ez kiterjesztő értelmezésre ad lehetőséget, ami csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságát. (4) Jogbiztonsági kockázat a futó szerződéseknél: a reklámhálók betiltása a már megkötött magánjogi szerződésekbe nyúl bele, ami a clausula rebus sic stantibus elve és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alkotmányossági aggályokat vet fel. (5) A kiemelten védett régészeti lelőhelyek reklámtilalmának feloldását kifogásolta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) – vezérszónok

A KDNP szintén a salátatörvény-jelleget és az egyeztetés hiányát bírálta. Emlékeztetett rá, hogy Magyar Péter miniszterelnök a kampányban maga is kifogásolta az ilyen jogalkotási gyakorlatot. Konkrét kérdéseket tett fel a társasházi érdekképviseletekkel való egyeztetésről, a futó szerződések kezeléséről és a társasházakat érintő kártalanításról. Számokkal alátámasztva jelezte, hogy az 523 érintett társasháznál akár 15 000 lakó és több milliárd forint kártalanítási igény merülhet fel. Fogalomzavarokat és túlságosan szubjektív értékelési kereteket azonosított a javaslatban. A FAKSZ-rendszer meghosszabbításánál érdekösszefonódásra utalt: az egyik közbeszerzési szaktanácsadó éppen a közlekedési tárca államtitkára.

Novák Előd (Mi Hazánk) – vezérszónok

A Mi Hazánk a gyűlöletkeltő reklámok betiltásának célját támogatta, de a javaslatot „tág gumiszabálynak” minősítette, amely „ellehetetleníti a valós társadalmi problémák politikai vitáját”. A Btk. 332. §-ára és más hatályos jogszabályi keretekre hivatkozva a rugalmas jogértelmezés veszélyeit emelte ki. A reklámhálók teljes betiltását ellenezte: műemlék épületeknél elfogadhatónak tartotta a korlátozást, de a társasházak felújítási forrásainak megvonásaként értékelte az általános tilalmat. A big tech cégek felé történő hirdetői terelést, a reklámadó korábbi eltörlését és az etikai kódexre vonatkozó egyeztetés elmaradását is szóvá tette. Az AI-alapú kamuvideók bűncselekménnyé nyilvánítását javasolta.

Stumpf Péter (TISZA) – képviselői felszólalás

Az önkormányzati hatáskörök visszaadását mint szimbolikus lépést emelte ki. Példaként hozta, hogy Mosonmagyaróvár, Keszthely és Pécs már a 2026-os kampány elején helyi döntéssel megszabadultak bizonyos plakátoktól.

Szűcs Dóra (TISZA) – képviselői felszólalás

Az Oktatási Bizottság elnökeként az EU Alapjogi Chartájára és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletre hivatkozva a gyermekek védelmét hangsúlyozta. A média-írástudás és kritikus gondolkodás fejlesztését a szabályozás szükséges kiegészítéseként említette.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) – képviselői felszólalás és kétperces hozzászólás

A Fidesz kampányidőszaki plakátpiaci monopóliumát bírálta: az oligarchia által birtokolt tízezer felületből 52 volt elérhető, és 2022-ben egy szórólapozó vállalkozó politikai fenyegetés miatt felbontotta a Mi Hazánkkal kötött szerződést. A NMHH havi statisztikáira hivatkozva bizonyította a Mi Hazánk médiaszereplésének minimális voltát (Hír TV: 0,7%, TV2: 0,0%, M1: 2,8% a 2026. márciusi kampányidőszakban).

Tárkányi Zsolt (TISZA) – előterjesztői zárszó

A társasházi futó szerződések rendezésére nyitottságot mutatott, de hangsúlyozta, hogy az 523 érintett társasházból nem mindegyiknél nyúlik a szerződés a hatálybalépésen túlra. A 15 m²-es felületkorlát külön kormányrendelettel módosítható, és az önkormányzati jogkör-bővítés révén is finomítható. A régészeti lelőhelyeknél az aránytalanságot indokolta: lakott területen belül, sűrűn beépített városokban a jelenlegi teljes tilalom nem szolgálja a kulturális örökségvédelmi célt, mivel a reklámeszközök elhelyezése a kulturális örökségvédelmi törvény (a 2001. évi LXIV. törvény) szabályaival összhangban történik.

Jogi értékelés

A T/122 hat törvényt módosít, legalább öt önálló szabályozási területet érintve egy jogszabályban (politikai reklámok tartalmi korlátai; településkép-védelem és reklámszabályozás; felsőoktatási ingatlanok állami tulajdonba kerülésének visszafordítása; választási plakátszabályok; közbeszerzési szaktanácsadói rendszer). A Jat. 3. §-a kimondja, hogy „az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni” és „a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű”. A hat terület egyetlen törvénybe sűrítése nem sérti ugyan a Jat. 3. §-ának első mondatát (hiszen nem azonos életviszonyok párhuzamos szabályozásáról van szó), de a salátatörvény-jelleg felveti a jogalkotási átláthatóság kérdését. A vita során Tuzson Bence és Nacsa Lőrinc is felvetette ezt a problémát, és Nacsa Lőrinc emlékeztetett rá, hogy a TISZA kampányban maga is bírálta ezt a gyakorlatot. A parlamenti gyakorlatban a salátatörvény bevett jogalkotási forma, jogszabályi tilalma nincs, de a javaslat szabályozási heterogenitása (a médiatartalmi tilalomtól a lakóépületek tulajdonviszonyain át a közbeszerzési átmeneti szabályig) a Jat. 2. § (1) bekezdésében megkövetelt érthetőség szempontjából nem ideális.

Az 1. és 4. alcím azonos megfogalmazással vezeti be a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmát az Smtv.-be és a választási eljárási törvénybe. Tuzson Bence észrevétele, hogy a hatályos Smtv. 17. § (1)-(3) bekezdései, a médiatörvény 14. §-a és a Btk. 332. §-a (közösség elleni uszítás) már védőhálót biztosítanak, jogalkotási szempontból figyelemre méltó. Az Smtv. 17. § (1) bekezdése a „médiatartalom nem sértheti az emberi méltóságot” általános tilalmát rögzíti; a (2) bekezdés a „kizárólag” súlyos formákat (személyiségi jogok súlyos megsértése, erőszak öncélú bemutatása) tiltja; a (3) bekezdés a kiskorúak védelmét szabályozza. A javasolt (4) bekezdés fogalmi köre részben átfedi ezt a meglévő rendszert, de részben túl is mutat rajta. A „gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul” fordulat tágabb, mint a Btk. 332. §-ának tényállása, amely a „gyűlöletre uszítás” szándékos magatartást kívánja meg, és az „alkalmas” mérce alkalmazásával nem a szándékot, hanem az objektív hatást vizsgálja. A különbség az, hogy a T/122 nem büntetőjogi tényállást hoz létre, hanem médiaigazgatási tilalmat, amelynek végrehajtója a Médiatanács. Ez az eltérő jogág és eltérő jogkövetkezmény elvileg igazolttá teheti a többszintű szabályozást; a Jat. 3. §-a a Jat. 4. §-ával együtt olvasva azt is megköveteli, hogy törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat. Annyiban tehát a médiaigazgatási tilalom önálló szabályozásigénye fennáll. A fogalomhasználat pontatlansága viszont megalapozza a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágossági aggályt.

A tilalmi tényállások központi fordulatai a következők: „valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti”, „gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”. Ezek a fordulatok sem a javaslatban, sem az indokolásban nem kapnak legális definíciót. Az „alkalmasság” mint mérce objektív jellegű, de éppen ezért jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a jogalkalmazónak. A vitában Novák Előd és Tuzson Bence is felvetette, hogy társadalmi problémák tényszerű bemutatása (pl. bevándorlás, bűncselekmények, közösségi konfliktusok) mikor minősül még megengedett közügyi vitának és mikor válik tiltott politikai reklámmá. Az indokolás az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogára és az Európa Tanács ajánlásaira hivatkozik, de konkrét döntéseket vagy ajánlásszámokat nem jelöl meg, ami a jogalkalmazó számára kevés támpontot ad. A véleményszabadság korlátozására az Alaptörvény IX. cikk (4)-(5) bekezdése ad felhatalmazást az emberi méltóság és a közösségek méltóságának védelmében, de minden ilyen korlátozásnál a szükségesség-arányosság tesztjét az Alkotmánybíróságnak alkalmaznia kell. A jelenlegi fogalomkészlet alkalmasságát e teszt szempontjából a részletes vitában vagy a módosító javaslatokban célszerű felülvizsgálni.

A reklámhálók és építési reklámhálók alkalmazásának teljes betiltása (a Méptv. 104. § (3) bekezdésének új szövege) a már megkötött reklámszerződésekbe nyúl bele. A Jat. 2. § (3) bekezdése előírja, hogy a hatálybalépés időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre. A javaslat 2026. augusztus 1-jei hatálybalépéssel és 2026. szeptember 30-i eltávolítási határidővel mintegy két hónapot ad a jogalanyoknak, de a futó szerződések kezelésére (kifutási idő, kártalanítás) semmilyen átmeneti rendelkezést nem tartalmaz. A Jat. 15. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni; a hatálybalépést megelőzően kötött szerződésekre való alkalmazás pedig a Jat. 2. § (2) bekezdése szerinti visszaható hatály vizsgálatát is felvetheti, mivel a reklámháló-elhelyezési szerződés alapján fennálló jogok gyakorlása a törvény hatálybalépésétől lehetetlenné válik. A Jat. 2. § (2) bekezdése tiltja, hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre jogot vonjon el: a kérdés az, hogy a hatálybalépés utáni joggyakorlás lehetetlenné tétele (a korábban kötött szerződés alapján) ebbe a tilalomba ütközik-e. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog korlátozása közérdekből lehetséges, de kártalanítás nélkül aránytalanná válhat. A vitában Nacsa Lőrinc és Tuzson Bence is felhívta erre a figyelmet, és Szemerey Samu államtitkár is jelezte a határidő kitolásának szükségességét. Az előterjesztő (Tárkányi Zsolt) a zárszóban nyitottnak mutatkozott a futó szerződések rendezésére módosító javaslattal. A Jat. 15. § (2) bekezdése alkalmazható lenne itt: átmeneti rendelkezés keretében a hatálybalépés előtt megkötött szerződések a futamidő végéig, de legkésőbb egy meghatározott időpontig fennmaradhatnának.

A józsefvárosi ingatlanokat érintő 3. alcím jogtechnikailag a javaslat legtisztább eleme. A NKE tv. módosítása a lakóépületek vonatkozásában megakadályozza a 2026. június 30-i ex lege tulajdonátszállást. Ez nem visszaható hatályú jogalkotás, mivel a tulajdonátszállás még nem következett be: a Jat. 2. § (2) bekezdése nem sérül, mert a módosítás nem a hatálybalépését megelőző időre állapít meg rendelkezést, hanem egy jövőbeli esemény (a tulajdonátszállás) bekövetkezését akadályozza meg a jogszabály módosításával. A 2. melléklet cseréje kiveszi a lakóépületeket, az okafogyott rendelkezéseket (kártalanítás, cserelakás, jogorvoslat) hatályon kívül helyezi. Az indokolás részletesen bemutatja az Alaptörvény XIII. cikk (tulajdonvédelem) és 32. cikk (önkormányzati autonómia) szempontjait. A már állami tulajdonba került két ingatlant (Dugonics utcai iskola, Sárkány utcai hulladékudvar) a módosítás nem érinti, azok tulajdonátszállása és kártalanítása lezárult. A kihirdetést követő napi hatálybalépés e résznél azért indokolt, mert a tulajdonátszállás jogszabályi határideje (2026. június 30.) közel van.

A FAKSZ-rendszer meghosszabbítása (5. alcím) technikai jellegű, célja a szabályozási vákuum elkerülése. A közbeszerzésekről szóló törvény 197/E. § (1) bekezdésének módosítása a Beruházási törvénnyel megállapított 197/D. § alkalmazási határidejét 2026. december 31-re tolja ki. Az indokolás szerint nem áll rendelkezésre olyan új szakmai modell, amely a FAKSZ-rendszer megszűnése után biztosítaná a közbeszerzési szakértelem ellenőrizhető fenntartását. A vitában Nacsa Lőrinc érdekösszefonódást sejtetett (az egyik szaktanácsadó személye és a közlekedési tárca államtitkára közötti kapcsolat), de ezt az előterjesztők nem kommentálták érdemben.

A vita minőségéről szólva: a T/122 vitája tartalmilag gazdagabb volt, mint a T/123-é. Tuzson Bence öt pontban fogalmazott meg jogi észrevételeket, Nacsa Lőrinc konkrét kérdéseket tett fel, amelyekre az előterjesztők részben válaszoltak (futó szerződések rendezésére nyitottság, a 15 m²-es korlát kormányrendeleti módosíthatósága), részben nem (társasházi kártalanítás pontos összege és költségvetési fedezete). Novák Előd a gumiszabály-problémára és az AI-szabályozás korlátosságára mutatott rá. A TISZA oldali felszólalások többsége politikai érvekkel dolgozott, de Szemerey Samu államtitkár és Tárkányi Zsolt zárszava szakmai tartalmú volt. A vita a javaslat több gyenge pontját feltárta: a fogalmi pontosítás igényét a „társadalmi ellenségkép” és a „kollektív bűnösség közvetítése” fordulatoknál, a futó szerződések átmeneti rendezését és a társasházi érdekek kezelését. Ezek a részletes vita szakaszában és a módosító javaslatok során előreláthatólag visszatérő témák lesznek.

Eljárási megjegyzések

Benyújtás: 2026. június 2. – Bizottság kijelölése: 2026. június 4. (Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság) – Tárgysorozatba vétel: 2026. június 8. – Általános vita: 2026. június 9. A benyújtás és az általános vita között hét nap telt el; ez megfelel a legalább ötnapos házszabályi követelménynek.
Módosító javaslatok benyújtási határideje: 2026. június 11. (csütörtök) 16:00 óra.
Az előterjesztő nyitóbeszédet Tárkányi Zsolt és Bódis Kriszta megosztva tartotta a 30 perces keretben. A kormány nevében Szemerey Samu közlekedési és beruházási államtitkár szólalt fel. Vezérszónokoltak: Csontos Bence (TISZA), Tuzson Bence (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Novák Előd (Mi Hazánk). Képviselői felszólalást tartott Stumpf Péter (TISZA), Szűcs Dóra (TISZA), Dúró Dóra (Mi Hazánk). Kétperces hozzászólásokkal éltek Németh Balázs Lajos (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Bujdosó Andrea Anna (TISZA), Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, dr. Apáti István (Mi Hazánk, kétszer), Tárkányi Zsolt (TISZA), Molnár Zoltán (TISZA), Dúró Dóra (Mi Hazánk), Novák Előd (Mi Hazánk). Az előterjesztői zárszót Tárkányi Zsolt tartotta.
A javaslat több alcíme eltérő hatálybalépési időponttal dolgozik: a reklámszabályozási és politikai reklámtilalmi alcímek (1., 2., 4. és 6. alcím) 2026. augusztus 1-jén lépnek hatályba, a józsefvárosi ingatlanokat és a közbeszerzési szaktanácsadókat érintő részek (3. és 5. alcím) a kihirdetést követő napon. Ez a Jat. 7. § (5) bekezdésének megfelel, amely lehetővé teszi az eltérő hatálybalépési időpontok megállapítását.
A javaslat szintén önálló képviselői indítvány, nem kormány-előterjesztés. A társadalmi egyeztetés hiányát a Fidesz és a KDNP is felvetette, amit az előterjesztők a kampány során folytatott településlátogatásokkal és közösségi párbeszéddel indokoltak. Ez a Jat. 19. § (2) bekezdése szerinti társadalmi részvételi kötelezettséget formálisan nem pótolja, bár a nem kormányzati jogszabály-előkészítésre vonatkozó alacsonyabb egyeztetési elvárások ezt enyhítik. A Magyar Reklám Szövetség és a Közterületi Szövetség tiltakozása a javaslat benyújtása után érkezett; a szakmai szervezetekkel való előzetes egyeztetés elmaradása a Jat. 19. § (1) bekezdése szempontjából nem vet fel közvetlen jogsértést (mivel a képviselői indítvány nem tartozik a kormányzati előkészítésre vonatkozó egyeztetési kör alá), de a jogalkotás minőségét hátrányosan érintheti.

5. Rendkívüli események

A nap rutinszerűen zajlott: nem történt rendzavarás, demonstratív kivonulás vagy szómegvonás. Az ülést a vitakultúra szempontjából inkább az jellemezte, hogy a felek erősen polemikus hangnemben csaptak össze, de a határokon belül maradtak. A figyelemre méltó mozzanatok a nap dinamikáját és hangulati ívét mutatják.

5.1 Ceremoniális események

Esemény	Leírás
Megnyitás	Forsthoffer Ágnes házelnök megnyitotta a tavaszi ülésszak 7. ülésnapját (2. nap). Tájékoztatott a jegyzői besegítésről (Ujvári Szilvia, F. Kovács Sándor) és a vagyonnyilatkozatok határidő előtti benyújtásáról.
Ülésvezetés átadása (1.)	A T/123 (SVH) vitájának kezdetén, Bódis Péter államtitkár felszólalása előtt az elnök bejelentette, hogy az ülés vezetését átadja Vitályos Eszter alelnöknek. A nap hátralévő részét jó munkakívánságokkal kísérte.
Ülésvezetés átadása (2.)	A T/122 (gyűlöletkeltésről szóló) vita második felében Vitályos Eszter átadta az elnöki széket dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnöknek.
Wittner-megemlékezéssel egybekötött átvezetés	Vitályos Eszter a T/123 vita lezárásakor Wittner Mária születésnapjáról emlékezett meg, és a mértéktartásra, egymás iránti tiszteletre hívott fel.
Az ülés bezárása	Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnök zárta be az ülést, tájékoztatta a képviselőket a következő ülésnapról.

5.2 Politikai gesztusok

Az egyik legemlékezetesebb mozzanat a napirend előtti felszólalások végén Forsthoffer Ágnes házelnök örömmel állapította meg, hogy az ülés kezdetétől számítva “negyvenkét percig — azaz kilenc óra negyvenöt percig — sikerült a személyeskedéseket elkerülni”, és hozzátette: “Azt kívánom mindannyiunknak, hogy ezt az időtávot közös erővel növelni tudjuk.” A megjegyzés az előzményhez képest öniróniába hajlott, mivel a miniszterelnök közvetlen előző, hosszú viszontválaszában már érintett személyeskedéseket is.

A tárgyra-térítés a T/123 vitájában is felmerült. Hende Máté (TISZA) a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló vitában elkezdett a gyűlöletkeltésről beszélni (baltás kergetés, fojtogatás emlegetése), mire Vitályos Eszter alelnök közbevetette: “Képviselő úr! Egy másik törvényjavaslatról tárgyalunk jelenleg. A gyűlöletkeltés az majd a következő napirendi pont lesz. Legyen kedves.” A teremben zaj támadt. Hende Máté ezután a témára tért vissza.

Apáti István (Mi Hazánk) a T/123 vitájában felszólalásában a szuverenitás fogalmát az önkormányzatiság, az előrehozható választások és a pártbiztonság témáig tágította. Bujdosó Andrea Anna (TISZA) ügyrendi felszólalásban tiltakozott az egyenlő bánásmód elvére hivatkozva: “az előbb nem a témához volt hozzászólás, és jött egy figyelmeztetés. Ezután egy nyolc percen keresztül egy hipotetikus teóriát kellett végighallgatnunk.” Vitályos Eszter válasza lakonikus volt: “Az ülésvezetés az én feladatom. A szuverenitást kiterjesztőleg értelmezte a képviselő úr.” Taps fogadta a mondatot, jelezve, hogy az ellenzéki padsorokban is méltányolták a kijelentést. Apáti a rákövetkező kétpercesben vidáman visszautalt a Bush-féle “megelőző csapásmérésre”.

A második napirend előtti felszólalásnál (választási rendszer) Toroczkai László az RTL és a közmédia témájánál járt, amikor az elnök közbeszólt: “Frakcióvezető úr, lejárt az időkerete.” Taps kísérte az időlejárat bejelentését.

Közbeszólások és teremreakciók.

Reakció	Sor	Kontextus
(Háttérbeszélgetés, kopogás.)	21	Az ülés megnyitása előtt, amíg a képviselők elhelyezkednek.
(Nevetés.)	293	Magyar Péter a Fidesz által behozott gazdasági migránsokról beszél, és megemlíti, hogy “a feltalálóval, aki most éppen nem ül itt” (Rogán Antalra utalva). A terem nevetett.
(Kopogás.)	363	Magyar Péter viszontválaszának végén, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal III/III-as igazgatójáról kérdez. Az egyedülálló kopogás intenzitásjelet mutat.
(Kacaj.)	369	Magyar Péter idézte Orbán Balázs korábbi kijelentését, és megjegyzést tett Lánczi Tamás Facebook-bejegyzéseire.
(Nevet.)	573	Magyar Péter reagálása Panyi Miklós “kastély”-ra utaló szavaira: “az a kastély, amit vagy az az épület, amit kastélynak aposztrofál, ahonnan a bejelentést tettem, az a magyar nagykövetség.”
(Nevetés.)	867	Szűcs Gábor (Fidesz) a vagyonnyilatkozatok kapcsán megjegyzi, hogy a miniszterelnökhöz képest “szerény vagyonnal rendelkezem”. A kijelentés humora önmagán fordult.
(Zaj a teremben.)	985	Hende Máté a gyűlöletkeltésről beszél a T/123 vitájában, mielőtt az elnök tárgyra téríti.
(Nevetés.)	1553	Németh Balázs Lajos (Fidesz) egy tiszás influenszer idézetét olvassa fel lányügyről: a terem nevet.

A T/122 vitájában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kétperces felszólalásban a Németh Balázs által idézett “leesett farkú” kifejezés kapcsán kidolgozott irodalmi érvelést adott elő. Micimackó negyedik fejezetének cselekményét idézte fel, kifejtve, hogy a “csacsi” a szeretet kifejezése, és a “leesett fark” Füles szamárfarka. Az ünnepi komolyat felbontó pillanat taps kíséretében lett a nap egyik színesfoltja.

Formális rendzavarás nem történt, rendreutasítást vagy kizárást az elnök nem alkalmazott. A polémiák a napirend előtti blokkban csúcsosodtak ki, ahol a miniszterelnök személyesen és hosszan viszontválaszolt az ellenzéki frakcióvezetőknek, tartalmilag élesen, de eljárásjogilag a Házszabály keretein belül. Az ülés leginkább a 42 perces személyeskedésmentes időszak utáni elnöki megjegyzéssel és a színes teremreakciókkal (kacaj, kopogás, Micimackó-magyarázat) vált emlékezetesebbé.